…a tárhelyszolgáltatód jogosan törölheti-e honlapod?
…a védjegy megvéd-e a pereskedéstől is?
…egy kisvállalkozásnak milyen előnyökkel jár a védjegyoltalom?
…mire számíthatsz ha visszaélsz egy védjeggyel?

A védjegyekkel és a szerzői joggal foglalkozó sorozatunk befejező részéhez értünk. Mindenképp érdemes végig olvasnod ha cégeddel, termékeddel hosszútávon gondolkodsz.

A cikk sorozathoz köszönöm a segítséget Huszár Enikőnek az MSZH osztályvezetőjének és Dr. Németh Gábor igazgató úrnak.

Mire számíthatsz ha vitás helyzetbe kerülsz?

A kérdés keveri a védjegyoltalmat és a szerzői jogi oltalmat. A kérdés feltevésének módjából azonban arra lehet következtetni, hogy az a szerzői jogokra vonatkozik; a választ is ennek megfelelően adjuk meg.
Sajátos felelősségi rendszerről beszélünk a szerzői jogot sértő online tartalmak vonatkozásában.

Az Elker tv. 13. §-ának rendelkezései szerint a felelősség beállta csak magától a felhasználás tényétől függ. Az internetszolgáltatónak nincs tartalomfigyelési kötelezettsége, így mentesül a felelősség alól, ha:

- nincs tudomása a jogsértésről,
- lefolytatja az alább részletezett értesítési eltávolítási eljárást,
- és úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

A törvényi szabályozásnak az a célja, hogy a hosszadalmas bírósági eljárás előtt lehetőséget biztosítson a jogosultnak a jogait sértő tartalmak letiltatására vagy eltávolítására.

Szerzői jogsértés esetén felszólító levelet kell írni az internetes lap (a honlap) szerkesztőjének, hogy a védett szerzői jogi alkotást vegye le a honlapról. Amennyiben ez nem jár eredménnyel, úgy közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban fel kell hívni az internetszolgáltatót, hogy távolítsa el a jogsértő tartalmat.
Az internetszolgáltató köteles megszünteti a hozzáférést 12 órán belül, és a tartalomszolgáltatót erről a tényről 3 napon belül értesítenie kell.

Ha a tartalomszolgáltató nem él kifogással, az eljárás befejeződik.

Ha a tartalomszolgáltató kifogása esetén a tartalomhoz való hozzáférést újra biztosítják, a jogosult 10 munkanapon tudja az igényeit bírósági úton érvényesíteni. A bíróság ideiglenes intézkedés elrendeléséről szó határozatát meg kell küldeni az internetszolgáltatónak, aki ezt követően köteles eltávolíttatni a tartalmat.

Ha az internetszolgáltató az Elker tv.-nek megfelelően jár el, szerzői jogi alapon nem vonható felelősségre.

Természetesen minden esetben szükség van az adott tárhely szolgáltatói szerződésében foglaltak figyelembevételére is.

Az oltalom alatt álló védjegy kizárólagos használatára a védjegy jogosultjának van joga. A Vt. 12. §-a a védjegyoltalom tartalmát az alábbiak szerint szabályozza:

(1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.

(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen
a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;
b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása;
c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;
d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele;
e) a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.

A Vt. 27. §-ának (1) bekezdése szerint védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja.

Védjegybitorlás megállapítása, és a Vt.-ben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása iránt pert indítani a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt kizárólag lajstromozott védjegy alapján lehetséges, így a lajstromozott védjegy a jogérvényesítés feltétele, nem pedig a jogérvényesítés gyorsítását szolgáló eszköz.

Egy jó termék létrehozása önmagában gyakran kevés, azt el is kell tudni adni és a piaci pozícót megvédeni a konkurens gyártóktól. Ha megszületik egy új termék, annak nevet kell adni, a nevet pedig úgy kell megválasztani, hogy az egyedi és megkülönböztetésre alkalmas legyen és bizalmat ébresszen a vásárlóban. A Vt. hatálya kiterjed minden magyar magánszemélyre és gazdálkodó szervezetre egyaránt, függetlenül a gazdálkodás volumenére. Javasoljuk ezért, hogy a szellemi tulajdonát mindenki próbálja meg a megfelelő módon lajstromozott oltalomban részesíteni, a jó védjegy ugyanis behozza a befektetett árat és költségeket.

A védjegyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a gazdasági életben. Kizárólagos jogosultságot biztosítanak a védjegy jogosultja számára arra, hogy áruit, illetve szolgáltatásait a védjeggyel megjelölje és használja azt gazdasági tevékenysége során. Emellett a védjegy kizárólagos jogot ad a jogosultnak arra, hogy bárkit, aki engedélye nélkül használja a védjegyként lajstromozott megjelölést, eltiltson ettől a használattól. Lényeges jellemzője a védjegyeknek, hogy a fogyasztók ezek alapján azonosítják a termékek előállítóit.

A védjegy egyben minőségjelző funkcióval is rendelkezik: a vásárlók a védjegyek alapján asszociálnak a védjegyet hordozó termékek, szolgáltatások minőségére, és így a fogyasztóban a védjeggyel kapcsolatosan kialakult pozitív vélemény egyben garanciát is nyújt a termék minőségével kapcsolatosan.

A védjegy reklámozási funkcióval is rendelkezik, hiszen a gazdasági életben egyre inkább tért nyerő reklámozás középpontjában mindig a védjegy, azaz a reklámozott termék elnevezése áll, a reklámkampány a védjegyre koncentrálódik, abban testesül meg az áruval illetve szolgáltatással kapcsolatos jellemzők összessége. A védjegy így magában hordozza egy cég piaci ismertségét, jó hírnevét, goodwill-jét is.

Arra vonatkozóan, hogy milyen elnevezések választhatók egy cég nevéül, a  cégnyilvános­ságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) ad iránymutatást. A Ctv. a cég elnevezésével kapcsolatosan arról rendelkezik, hogy a cégnévnek a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes, továbbá hogy a cégnévnek, illetve a rövidített cégnévnek egyértelműen különböznie kell az ország területén azonos tevékenységet feltüntető más cégek elnevezésétől.

A Vt. 12. § és 27. §-ai értelmében védjegybitorlást követ el az, aki más védjegyét jogosulatlanul használja. A Vt. 12. §-ának (3) bekezdése szerint használatnak minősül a megjelölés elhelyezése árun vagy csomagolásán; a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint a forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása; szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt, a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnan történő kivitele; a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.

A Vt. fent idézett rendelkezései és az erre vonatkozó joggyakorlat értelmében használatnak minősül valamely védjegynek a cégnévben történő használata is. A Vt. idézett rendelkezései és az erre vonatkozó joggyakorlat értelmében használatnak minősül valamely védjegynek a cégnévben történő használata is.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy cég elnevezésében olyan vezérszó szerepel, amely más javára lajstromozott, korábbi elsőbbségű védjegy, úgy a saját cégnév használata a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal illetve szolgáltatásokkal azonos vagy hasonló tevékenységet végző cég által védjegybitorlást valósít meg, feltéve, hogy a védjegy használatára a védjegyjogosult nem adott engedélyt.

A védjegyek lajstromozását a Magyar Szabadalmi Hivatal végzi, míg a cégeket az illetékes megyei cégbíróság regisztrálja és tartja nyilván. A Magyar Szabadalmi Hivatal védjegylajstroma és a megyei cégbíróságok nyilvántartásai nincsenek összeköttetésben egymással, a cégbíróság a lajstromozási eljárás során nem vizsgálja, hogy a cégnév esetleg más védjegyével ütközik. Mivel mindkét hatóság a saját szempontjai alapján, külön nyilvántartást használva bírálja el a hozzá beérkező kérelmeket, a cégnevek és védjegyek összeütközése már csak a védjegylajstromozási illetve a cégbejegyzési eljárást követően derül ki, és az ellentmondás a védjegyjogosultak által védjegybitorlás miatt indított peres eljárások során rendeződik.

A Domain Regisztrációs Szabályzat értelmében a .hu végződéssel kért olyan nevek esetében lehet prioritással kérni a domain bejegyzést, ahol a név megegyezik a cégbírósági bejegyzésben szereplő cégnévvel, vagy a név bejegyzett védjegy. Ezt a tényt a regisztrátor felé megfelelő dokumentumokkal igazolni kell.

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 329/D. §-a szerint aki a jogosultnak törvény, kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai közösségi rendelet alapján fennálló (…) védjegyoltalomból, (…) eredő jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését jelentős vagyoni hátrányt okozva, üzletszerűen követik el.

A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt, okozva követik el.
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.

Az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény megvalósítására az (1) bekezdésben meghatározott lajstromozott iparjogvédelmi jogok megsértése esetén kerülhet sor. E jogok megsértése pedig csak két, a tényállásban meghatározott konkrét cselekmény elkövetésével, az oltalom tárgyának (azaz védjegy esetén a megjelölésnek) átvételével vagy utánzásával valósulhat meg, feltéve, hogy ezek a cselekmények vagyoni hátrányt okoznak.

A Btk. 296. §-a szerint aki árut – a versenytárs hozzájárulása nélkül – olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Áru hamis megjelölése bűncselekmény elkövetéséhez nem szükséges lajstromozott iparjogvédelmi jogot megsérteni, e bűncselekmény megvalósul akkor is, ha olyan jellegzetes külsővel látja el az elkövető a terméket, amelyről a versenytárs áruját termékét szokták felismerni. Mindezeken túl nem csak a jogsértő áru előállítására vonatkozó cselekményt, hanem az ilyen termék forgalomba hozatalát is büntetni rendeli.

A bíróságok gyakorlata alapján a két bűncselekmény állhat egymással valóságos alaki halmazatban. Ha a versenytárs megjelöléseihez vagy árujához megtévesztésig hasonló(an megjelölt) áru előállítása, forgalomba hozatala illetve célzatos megszerzése vagy tartása oltalom alatt álló megjelölés használatával valósul meg – valamint ha a 296. § szerinti cselekményt a szabálysértési limitet meghaladó értékre követik el – az elkövető egyszerre valósítja meg mindkét tényállást.

Aki védjegybitorlást követ el, a polgári jog felelősség szabályai szerint meg kell térítenie a védjegyjogosultnak valamennyi kárát. Ezen felül a védjegyjogosult a védjegybitorlótól követelheti a védjegybitorlással létrejött gazdagodás visszatérítését is. (lásd a 23. pontban írtakat is).

Igen, a védjegyhez fűződő kizárólagos joga alapján a védjegyjogosult felléphet bárkivel szemben, aki a védjeggyel azonos megjelölést használ a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy olyan megjelölést alkalmaz, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek az oltalom alatt álló védjeggyel, a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.

A lajstromozott védjegy és egy másik megjelölés összetéveszthetőségének vizsgálata során a bíróság a megjelölések vizuális, fonetikai és konceptuális összevetését végzi el, a döntő szempontot pedig mindig a releváns átlagos fogyasztó számára jelentkező összhatás adja azzal, hogy a megkülönböztető képességgel nem bíró szóelemek használata önmagában nem alapozhatja meg az összetéveszthetőség megállapítását.

Ebben a hónapban nem csak az eszközöket kapod meg tőlünk ahhoz, hogy sikeresebb legyél az interneten, hanem most a tudást is oda szeretnénk adni neked.

Kiválasztottunk 10 olyan marketing témájú könyvet amelyekből mi és az ismert marketing szakértők is tanultak. Kifejezetten olyanokat kerestünk amik nem iskolai anyagokat és száraz szakszövegeket mondanak, hanem kisvállalkozások számára is azonnal használható, kézzelfogható segítséget nyújtanak. Ezekből válogathatod össze a kedvedre valókat.

Ahhoz, hogy a 10 marketing könyvből összeállíthasd az ingyen könyvcsomagodat csak a következőt kell tenned:

- Gyere el szeptember 22-én a Marketing Expo-ra.
- Töltsd ki ott a kuponunkat és add le a Webgalamb standjánál.
- Próbál ki, használd ingyen a Webgalamb szoftvert egy hónapig.
- Ha a vásárlás mellett döntesz, válaszd ki a könyveket amiket szeretnél.

Ilyen egyszerű!

Minden könyvnek van egy pontszáma. Összesen maximum 12 pont értékben válogathatsz az ingyen marketing könyvek között. Úgy válogattuk össze a könyveket, hogy mindenképp találj köztük olyat ami hasznodra válik, legyél kezdő, vagy éppen haladó a marketing területén.

A vállalkozásod fantasztikus! Vevők özönlenek, mint a víz? Terjed a híred, mint a tűz?
Ha a vállalkozásod nem lett akkora durranás, mint amit induláskor megálmodtál, akkor egyetlen esélyed maradt, hogy mégis eljuss az üzleti mennyországba, és ezt az esélyt úgy hívják: marketing! Itt az első MAGYAR marketing könyv, ami:

- NEM multiknak szól – hanem mikró-, kis- és közepes vállalatoknak
- NEM amerikai könyv fordítása – hanem 100% magyar tapasztalat,
- NEM elméleti tananyag – hanem csupa példa és gyakorlati tipp

Szakértők szerint a sikeres marketing első törvénye, hogy el kell olvasni ezt a könyvet. Rendkívül egyszerűen, röviden, tömören és érthetően van megírva. Aki sikeres karriert akar befutni ebben a mai rohanó világban, annak számára nélkülözhetetlen ez a könyv. Tapasztalt és kezdő szakembereknek egyaránt ajánlott.

Célratörő, óriási átütőerővel rendelkező marketingkoncepció, gyakorlati példák tömegébe ágyazva, olyan képvilággal szemléltetve, amely az érthetősége mellett az asszociációs képességeink révén is bevésődik a tudatunkba.

Hogyan hirdessünk hatásosan? Hogyan védekezzünk a hatásos hirdetések ellen? Hogyan álljunk ellen a kísértésnek, hogy megvegyük azokat a jó vagy rossz termékeket, amelyeket mindenáron ránk akarnak tukmálni? Hogyan adjunk el jó politikust? stb.

E könyv a fenti kérdésekre keresi (és gyakran találja meg) a választ. A két amerikai szerző világhírű szociálpszichológus. Tudományáguk azt kutatja: hogyan viselkedik az ember csapatban, csordában, kis és nagy közösségben – egyszóval: társadalomban. A rábeszélőgép egyszerre szórakoztató olvasmány és közhasznú kézikönyv a meggyőzés mindennapos mesterségéről, annak elméletéről és gyakorlatáról; élvezetes stílusban, a témába vágó karikatúrákkal.

Közgazdászok szerint ha több választási lehetőséget kínálnak fel a vevőknek, az nagyobb és élénkebb versenyhez fog vezetni, mely által termelékenyebbek és hatékonyabbak leszünk.

Barry Schwartz briliánsan mutatja be könyvében, hogy ez nem teljesen igaz, hiszen csak egy bizonyos pontig növekszik a hatékonyság és a fogyasztói jólét. Praktikus tanácsokkal lát el bennünket a választásaink kordában tartására, hogy azok több megelégedéssel szolgáljanak. Számos kutatással támasztja alá az emberi döntéshozatal folyamatát, mint például azt, hogyan választunk iskolát, párt vagy orvost.

A Hab a tortillán bemutatja a korszerű marketing tizennégy trendjét, amit senki nem hagyhat figyelmen kívül.

Megérteti, hogy manapság a tények nem veszik fel a versenyt a híresztelésekkel és a sztorikkal; megtanítja, hogyan keltsük fel a fogyasztók egyre lankadó figyelmét, és hogy az új matematika szerint miért ér többet ötezer ember, aki kíváncsi ránk, mint ötmillió, aki nem.

Mi hat ránk, amikor igent mondunk egy ügynöknek vagy engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet az embereket rávenni, hogy együttműködjenek olyan ügyekkel is, amelyeket korábban eszük ágában sem volt támogatni? Vagy fordítva: hogyan bírhatunk rá másokat a saját céljainkkal való együttműködésre? Mi a hatás titka?

Robert Cialdini szociálpszichológus e rendkívül sikeres könyvében a meggyőzés, azaz az együttműködést célzó befolyásolás elméletét és gyakorlatát tekinti át.

Az embereket nem érdekli, mit tudunk, amíg nem tudják, mennyire törődünk velük! Ahelyett, hogy naponta viaskodnánk az emberekkel, elsajátíthatjuk a képességet, hogy megszerezzük másoktól, amit szeretnénk. Nehezen hihetőnek hangzik?

Megtudhatjuk többek között: Hogyan teremtsünk bizalmas légkört gyorsan és eredményesen? Hogyan érjünk el anyagi megtakarítást kölcsönösen nyerő meggyőzési módszerekkel? Hogyan semlegesítsünk egy kifogást, és változtassunk egy potenciális lelkes támogatóvá?

A webdizájn és a használhatóság ötvözése a legfontosabb és egyben legnehezebb kérdés egy új weboldal fejlesztésénél. Pedig minden website elsődleges célja, hogy a látogatók minimális odafigyeléssel végigszörfözzenek rajta az összes releváns információt elolvasva.

A könyvben felsorakoztatott összes tipp, technika és példa ennek az eszköztárát mutatja be szórakoztató módon. Ez az a könyv, amelyet néhány óra alatt át lehet nézni, viszont olvasása után soha többet nem fogunk úgy tekinteni egy weboldalra, mint előtte.

Guy Kawasaki, a garage.com vezérigazgatója és az Apple Computer egykori főevangélistája tapasztalataival és tanácsaival segíti az üzleti világ forradalmárait, hogy látnokokká válhassanak.

Teremts, miként egy isten! Állítsd a feje tetejére a hagyományos bölcsességet – alkoss forradalmi termékeket és szolgáltatásokat az aktuális problémák elemzése révén! Parancsolj, mint egy király! Vedd kezedbe az irányítást és hozz kemény, éleslátó és stratégiai döntéseket – döntsd le a korlátokat, amelyek a termék elfogadásának útjában állnak, és kerüld el a halálmágneseket!

A Hogyan adjunk el bármit bárkinek megmutatja

- hogyan olvassunk a vevo gondolataiban;
- hogyan tartsuk meg üzletfeleinket egy életen át;
- hogyan kössünk üzletet telefonon;
- hogyan használjuk az élő szót az üzletkötés eszközeként;
- hogyan kössük meg az üzletet és tegyük barátunkká az üzletfelünket,
- és még sok-sok üzletkötői siker-receptet.

Ne feledd, az ajándékok beváltásához gyere el szeptember 22-én a Marketing Expo-ra. Gondolj bele, így gyakorlatilag ingyen jutsz el az ország legnagyobb marketing kiállítására. Ahol extra élményként velünk is találkozhatsz.

Egy belső infó: már 100 szabad jegy sincs, érdemes sietned a döntéssel.

Remélem senkinek nem lesz zavaró a tegezés. Igyunk meg egy virtuális pertut és, hogy azért ez a bejegyzés is tartalmazzon hasznos tanácsokat honlap tulajdonosoknak, leírom az a pofon egyszerű módszert amivel előre leteszteltük, hogy mit szólnak a tegezéshez akik minket olvasnak.

Ha elég követőd van akkor ezzel nagyon egyszerűen le tudod tesztelni az elképzeléseidet. Ráadásul az emberek nagyon szeretnek ilyen szavazásokra válaszolni, ennek az egyik oka az lehet, hogy csak egy kattintás az egész.

Külön haszon, hogy ha egy követőd szavaz nálad akkor az ő összes ismerőse látja ezt. Így ha jó kérdéseket teszel fel akkor plusz követőket is gyűjthetsz.

A Facebook-hoz nehéz konkrét tippeket adni, hiszen folyamatosan változik, de itt van pár dolog amire érdemes figyelned amikor szavazást készítesz:

- Ha megengeded a követőknek, hogy ők is írhassanak választ akkor egy csomó infót kaphatsz amire nem is gondoltál. De jellemzően rengeteg vicces ember lesz aki poénokkal elrontja a mérést, ráadásul ezeket (jelenleg) te nem is tudod korrigálni. Szóval ha valaki olyat ír ami neked vagy a cégednek rossz akkor vagy az egész szavazást törlöd, vagy ott marad.

- Az üzenőfalon alapból csak az első néhány válasz látszódik. Ez jelentősen befolyásolhatja a végeredményt mivel sokan abból választanak csak. Ezért vagy te is csak 3 lehetőséget adj meg, vagy ha sok akkor írd oda, tedd egyértelművé, hogy több lehetséges válasz van.

- Önmagában erre a szavazásra ne építs életbevágóan fontos stratégiát, mivel ahogy fentebb is írtam, nagyon sok a vicces ember és olyan is aki csak kattogtat össze-vissza. De ha kellő mennyiségű válasz érkezik akkor az azért nagyon jól megmutatja az arányokat.

- Ha a kérdésed kicsit provokatív, vagy az olvasóra vonatkozik akkor sokkal több választ fogsz kapni. Mindenki szereti elmondani, megmutatni a saját elképzeléseit, beszéltesd erről az embereket.

Jelenleg is kötelezi az adatvédelmi törvény az adatkezelőket, de jövőre lényeges változások jöhetnek. Most még ingyenesen veszi nyilvántartásba az adatkezelők egyes adatkezeléseit az adatvédelmi biztos, azonban most még a bejelentés elmulasztása nem jár következménnyel. Ez meg fog változni.

Az adatvédelmi törvény változásairól és teendőkről Dr. Kulcsár Zoltánnal beszélgettem.

Az volt az eredeti terv, hogy lesz egy nagy nyilvántartás, ahol minden polgár megtekintheti, mely cég, milyen célból, milyen adatokat kezel. Az idő elszaladt, mára ennek semmi értelme nincs, nem tudom miért erőltetik. Ez senkinek nem jó. A polgár a cég honlapján is tud érdeklődni, ha jogkövető az adatkezelő, és közzéteszi tájékoztatóját. Ha nem teszi közzé, az adatvédelmi nyilvántartásba sem fog bejelentkezni.

Minden, eltérő célú adatkezelést be kell jelenteni, a cikkemben megírt kivételekkel. Látni kellene azt a két különböző hírlevél sorozatot, de ha olyan mint pl. a www.egyperces.hu, akkor elég egy bejelentést tenni. Ha egy van, de több oldalon is fel lehet iratkozni, egyszer kell kérni. A blog értesítő is hírlevél, direkt marketing, így azt is be kell jelenteni.

Dr. Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő vagyok, jogász és informatikus mérnök. 2004-ben indítottam el a PPOS adatvédelmi auditálás szolgáltatást. Ezen felül adatvédelmi tanácsadást, oktatást, szakértést vállalok.

Rendszeresen tartok nyílt adatvédelmi képzéseket, a www.adatvedelmiszakerto.hu oldalon megtalálhatók az őszi képzési dátumok.

Dr. Kulcsár Zoltán
adatvédelmi szakértő
2120 Dunakeszi, Szabadka u. 26.
Honlap: www.ppos.hu
Blog: www.adatvedelmiszakerto.hu
Közösség: http://www.facebook.com/adatvedelem
Telefon: 06.27.633.147
Mobil: 06.20.444.3999
Adatkezelési nyilvántartási szám: 01082-0001
Szakmai felelősségbiztosító: Generali-Providencia Zrt.

Nem kell bejelenteni:

a) az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági viszonyban, óvodai nevelésben való részvételre irányuló, tanulói vagy tanulószerződéses jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban vagy – a pénzügyi szervezetek, közüzemi szolgáltatók, elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfelei kivételével – ügyfélkapcsolatban (ennek a hatóság általi értelmezése egyelőre ismeretlen) álló személyek adataira vonatkozik;

b) egyház, vallásfelekezet, vallási közösség belső szabályai szerint történik;

c) az egészségügyi ellátásban kezelt személy betegségével, egészségi állapotával kapcsolatos személyes adatokra vonatkozik gyógykezelés vagy az egészség megőrzése, társadalombiztosítási igény érvényesítése céljából;

d) az érintett anyagi és egyéb szociális támogatása céljából nyilvántartott személyes adatokra vonatkozik;

e) a hatósági, az ügyészségi és a bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adataira, vagy a büntetés-végrehajtás során a büntetés-végrehajtással összefüggésben kezelt személyes adatokra vonatkozik;

f) a hivatalos statisztika célját szolgáló személyes adatokat tartalmaz, feltéve hogy – törvényben meghatározottak szerint – az adatok személlyel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszik;

g) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató olyan adatait tartalmazza, amelyek kizárólag saját tájékoztatási tevékenységét szolgálják;

h) a tudományos kutatás céljait szolgálja, ha az adatokat nem hozzák nyilvánosságra;

i) a levéltári őrizetbe vett iratokkal összefüggésben valósul meg.

Én szeretem minden adatfelvételnél feltüntetni, mert talán bizalmat kelt, de ahol kötelező feltüntetni: az adatok továbbításánál, nyilvánosságra hozatalánál, és az érintettnek való kiadásakor.

Nem kell aggódni. Nem nagyon vannak benne olyan információk, amelyeket politikai célra fel lehetne használni. Formailag ellenőrzik, de a tartalmát nem vizsgálják. A nyilvántartás csak rögzíti az adatokat, de ez semmilyen kapcsolatban nincs az adatkezelés jogszerűségével.

Egyfelől nem kezdhető meg az adatkezelés, másfelől pedig max. 10.000.000 Ft bírság.

Nem. De ha pl. dm célra is felhasználásra kerülnek az adatok, akkor már igen.

Most ingyenes, nem tudjuk januártól mennyi lesz, gondolom párezer ft.

Név és a cím is személyes adat. Ha ezek csak ügyfeleink adatai, pl. egy számlázóprogramban, akkor nem kell bejelenteni. De bármilyen hírlevél, direkt marketing célú az adatkezelés, már be kell jelenteni, akkor is ha csak egy e-mail címet kezelünk.

Igen.

Az dönti el, hogy kell-e alkalmazni a törvényt, hogy Magyarország határain belül történik-e adatkezelés vagy adatfeldolgozás. Ha igen, alkalmazni kell a törvényt, ha nem, akkor nem.

Igen, lásd feljebb.

Ha csak sima ügyfélkapcsolati adatkezelés, és nincs semmilyen marketing, akkor lehet tárolni, igen.

Persze, segítünk. Amúgy 2011-ben még a http://ppos.hu/jogszabalyok_linkek/ lap alján is letölthető adatlapon lehet az adatkezeléseket bejelenteni. Az adatlap utolsó oldalain található meg a kitöltési útmutató.

A kitöltött és aláírt adatlapot az adatvédelmi biztos postacímére (1387 Budapest, Pf. 40.) kell beküldeni. Sajnos nagyon hosszú átfutási idővel kell számolni.

Tudja ön, hogy…
…szerepelhet-e reklám anyagaiban más épülete?
…idegen emberek lehetnek reklám fotóján vagy videóján?
…gond-e ha reklámjában más cég terméke szerepel?
…más márkák megjelenhetnek reklámjában?
…felhasználhat ismert filmeket, embereket paródiához?
…szabad-e a konkurenciával összehasonlító reklámot készíteni?

A Magyar Szabadalmi Hivatal (új nevén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) munkatársai segítségével összeállítottunk olyan kérdéseket ami az ön számára is fontos lehet. Köszönöm a segítséget Huszár Enikőnek az MSZH osztályvezetőjének és Dr. Németh Gábor igazgató úrnak.

Mire figyeljen ha reklámot készít?

A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének a kizárólagos joga is. [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése].

Amennyiben egy ismert figurát egy újabb műben lényegében változtatás nélkül használnak fel, a többszörözés és az átdolgozás sajátos keverékéről van szó, ami szerzői jogi értelemben engedélyköteles felhasználásnak minősül.

A „telefonmárka” esetében egyfelől meg kell vizsgálni egyfelől magának a logónak a védelmét. Az embléma hordozhat egyéni, eredeti gondolatot, illetve egyéni kifejezési móddal bírhat, ebben az esetben szerzői jogi értelemben önálló, védett alkotásnak minősíthető [Szjt. 1. § (1)-(2) bekezdései]. Ennél azonban tipikusabb az az eset, hogy az adott „márka” védjegyként oltalomban részesül. Ilyen esetben a védjegynek a jogosult hozzájárulása nélküli, gazdasági tevékenység körében történő használata bitorlásnak minősül. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján ez alól kivétel az az eset, amikor az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban valaki a védjegyet azért használja, mert az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére. [Vt. 15. §-a (1) bekezdésének c) pontja].

Amennyiben a logó szerzői alkotásnak minősül és az adott logót valaki fel szeretné használni – pl. reklámfilmben – akkor szükség van a szerző engedélyére. Ha a logó védjegyoltalom alatt áll, akkor pedig szükséges a jogosult engedélyének a beszerzése.

Engedély hiányában, megvalósul a szerzői jogok megsértése, illetve védjegy esetében a bitorlás.

A szabadban, nyilvános helyen állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható [Szjt. 68. § (1) bekezdése].

Amennyiben ismert épület, műalkotás előtt látható a reklámban szereplő figura, úgy az szabad felhasználásnak minősül, nem kell engedélyt kérni. Fontos, hogy az alkotásnak a szabadban, nyilvános helyen kell lennie, és állandó jelleggel kell fennállnia.

Tömegjelenetek felvétele esetén figyelemmel kell lenni arra a szabályra, amely tiltja a személyhez a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélést.

Ezen felvételek nyilvánosságra hozatalához minden esetben szükség van az érintett személy hozzájárulására. [Ptk. 80. § (1)-(2) bekezdései]

Arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben lehet egy más mű alapján készült paródiát szabad felhasználásnak (engedély nélküli felhasználás), új önálló mű létrehozásának, vagy éppen átdolgozásnak (engedélyköteles felhasználás) tekinteni, nem lelhető fel részletes bírói gyakorlat. Minden estben szükséges az adott paródiamű egyedi vizsgálata, csak ezután dönthető el, hogy engedélyköteles vagy szabad felhasználásról beszélünk-e.

Az átdolgozás és a paródia elhatárolása nehézségekbe ütközik. A paródia ugyanis szükségszerűen jól felismerhetővé teszi a parodizált művet. Azonban a parodizáló mű akkor egyéni, eredeti jellegű szerzői alkotás, ha benne egyrészt az eredeti mű elhalványul és főleg csak az egyéni stílusjegyek ismerhetők fel, másrészt ezekkel szemben lényeges új egyéni, eredeti vonások kerülnek túlsúlyba (lásd SZJSZT 39/2002. számú szakvélemény).

A Magyar Szabadalmi Hivatalnak nem tartozik a tevékenységi körébe az összehasonlító reklám tárgyában jogi véleményt kiadni. Helyette javasoljuk a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 6. §-ának áttekintését.

Védjegyjogi szempontból annyit kívánunk csupán megjegyezni, hogy egy megjelölésnek a jogszerű (tehát a fenti jogszabályokban foglalt valamennyi feltételt teljesítő) összehasonlító reklámban történő használata nem valósít meg védjegybitorlást.

A szerzői joggal kapcsolatos sorozatunkban néhány hét múlva még megírjuk, hogy mit tehet vitás kérdések esetén, hogyan érvényesítheti a szerzői jogait és mire számíthat ha másokéval él vissza.

Eddigi bejegyzéseink a szerzői jog témában:

Mitől védi meg a védjegy?

Mit tegyen ha lopnak weboldaláról?

Fontos információk a domain nevekkel kapcslatban.

Szerzői jogról szóló bejegyzéseink mostani részében ezekre a kérdésekre kap választ. Minden vállalkozás számára fontos, hogy szellemi termékeit, márkaneveit kellően védje meg az illetéktelen kezektől, hiszen ezzel hatalmas, akár végzetes károkat is lehet okozni egy cég életében.

Sok a tévhit és a kérdés ezzel kapcsolatban és ezzel a bejegyzéssel segítünk, hogy a leginkább érintett szakemberektől kapja meg rájuk a választ.

A Magyar Szabadalmi Hivatal (új nevén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) munkatársai segítségével összeállítottunk olyan kérdéseket amik minden vállalkozás számára fontosak. Köszönöm a segítséget Huszár Enikőnek az MSZH osztályvezetőjének és Dr. Németh Gábor igazgató úrnak.

Mitől és kit véd meg a védjegy?

Más által, gazdasági tevékenysége során használt megjelölés védjegyként történő lajstromozása pusztán abból a célból, hogy a korábbi használót a védjegy alapján biztosított kizárólagos jogra hivatkozással a jogosult eltiltsa a megjelölése használatától, lajstromozást gátló vagy törlési okot képez.

A Vt. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. A jóhiszemű joggyakorlás követelményét a Ptk. alapelvként nevesíti. A rosszhiszeműen eljáró személy ezt az alapelvet sérti meg. A védjegybejelentő rosszhiszemű tudattartalma azáltal realizálódik, hogy cselekményének – azaz a védjegybejelentés benyújtásának – valódi szándéka a védjegyoltalommal való visszaélés lehetőségének a megteremtése, a jogintézménynek a rendeltetésével össze nem egyeztethető célra történő felhasználása.

A Fővárosi Bíróság az ACG ALL CONDITIONS GEAR ügyben megállapította, hogy a védjegyjogi rosszhiszeműség megállapításához két alapvető körülmény bizonyítása szükséges: egyrészt azt kell bizonyítani, hogy a bejelentő tudott a korábbi megjelölésről, másrészt azt, hogy a bejelentőnek a bejelentéskor valaminő csalárd, tisztességtelen szándéka állott fenn.

A Vt. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, melyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne.

E kizáró ok alkalmazhatóságának három előfeltétele van:

1. volt-e a védjegybejelentés elsőbbségi napját megelőző tényleges használat,
2. a lajstromozatlan megjelölés azonos vagy lényegileg azonos-e a védjegybejelentésben szereplő megjelöléshez képest, és végül,
3. a védjegybejelentő megjelölés használata – a korábbi használó engedélye nélkül – jogszabályba ütközne-e.

A korábbi tényleges használat csak abban az esetben képez kizáró okot a későbbi védjegybejelentéssel szemben, ha azt – figyelembe véve az árujegyzékbe sorolt áru és szolgáltatás piacának jellemzőit – olyan mértékben használták, hogy annak eredményeképpen a fogyasztó a védjegyet látva a korábbi használóra asszociálhat.

A korábbi tényleges használat követelményén túl követelmény az is, hogy a korábbi használó hozzájárulása nélküli megjelölés használat jogszabályba ütközzön. Ennek a Vt.-n kívüli jogszabálynak a rendelkezései döntik el, hogy fennáll-e az ütközés a megjelölések között. Ez a jogszabály az esetek döntő többségében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, különösen annak 6. §-a, amely szerint tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel  vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.

Fontos megjegyezni, hogy a Vt. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott lajstromozást kizáró ok relatív ok, melynek vizsgálatát az MSZH a lajstromozási eljárás során hivatalból nem vizsgálja, arra hivatkozva a megjelölés korábbi használója a védjegybejelentés meghirdetését követően három hónapon belül benyújtott felszólalásban hivatkozhat. A védjegy lajstromozását követően ugyanerre a kizáró okra a védjegy törlésére irányuló kérelemben lehet hivatkozni.

Bármilyen grafikailag ábrázolható megjelölés – így keresztnév, szám, használati tárgyak neve és egyéb fogalom is – részesülhet védjegyoltalomban, amennyiben az rendelkezik megkülönböztető képességgel, tehát alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól és szolgáltatásaitól.
A védjegyoltalomból azonban ki vannak zárva azok a megjelölések, amelyek nem alkalmasak megkülönböztetésre.

A Vt. 2. §-ának (2) bekezdése alapján nincs megkülönböztető képessége a megjelölésnek különösen akkor, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak. Azoknak a megjelöléseknek sincs megkülönböztető képességük, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak.

Ez a rendelkezés több lajstromozást gátló okot is magában foglal. Ezek közül az egyik halmaz azon megjelölések köre, amelyek az árujegyzékbe tartozó áru vagy szolgáltatás tekintetében nem rendelkeznek megkülönböztető képességgel, többnyire azért, mert kizárólag az árura vagy a szolgáltatásra történő utalásból állnak (pl.: OLCSÓ ÁRU). Mindig egyedileg kell vizsgálni, hogy egy megjelölés rendelkezik-e megkülönböztető képességgel azon áruk és szolgáltatások vonatkozásában, melyekkel kapcsolatban a védjegyoltalmat igénylik.

Fontos, hogy a törvény idézett rendelkezésében foglalt felsorolás csak példálózó jellegű, így előfordulhat, hogy az árujegyzékben szereplő áruk és szolgáltatások tekintetében más megjelölések is leíróak lehetnek.

A második csoport olyan megjelöléseket foglal magába, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak. Általában ebben az esetben is a védjegybejelentés árujegyzékéhez viszonyítva kell vizsgálni, hogy a megjelölés a védjegyoltalomból ki van-e zárva.

A megkülönböztető képesség hiánya leggyakrabban a szómegjelölések esetében fordul elő, azonban nem zárható ki, hogy a Vt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontjában szereplő kizáró ok valamely ábrás vagy egyéb típusú megjelöléssel szemben is fennálljon.

A megkülönböztető képességet a megjelölés egésze szempontjából kell vizsgálni, ezért nincs kizárva a védjegyoltalomból az a megjelölés, amelynek csupán valamelyik eleme nem rendelkezik önmagában megkülönböztető képességgel.

Külföldi országokban oltalom alatt álló, közismert (világhírű) védjegyek nem lajstromozhatók bárki által, még akkor sem, ha azok a hazai nyilvántartásban nem szerepelnek.

A Vt. 4. §-a (1) bekezdése szerint nem részesülhet védjegyoltalomban

a) azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos, későbbi elsőbbségű megjelölés;

b) a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.

A védjegyhez fűződő jogok territoriális jogok, így általánosan elmondható, hogy e jogok azoknak az országoknak a területén állnak fenn, ahol az oltalmat igényelték. Lehet azonban az Európai Unió egész területére kiterjedő védjegyoltalmat is szerezni, az alicantei székhelyű Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentéssel. Így egy bejelentéssel az Európai Unió valamennyi tagállamára kiterjedő oltalmat lehet szerezni.

Lehetőség van továbbá a Madridi Megállapodás és a Madridi jegyzőkönyv alapján nemzetközi védjegyoltalmat igényelni a Szellemi Tulajdon Világszervezete útján is, mellyel szintén több országra kiterjedő oltalom igényelhető. A nemzetközi védjegy bejelentési kérelem űrlapján meg lehet jelölni azokat, a korábban említett nemzetközi megállapodásokban részes államokat, melyek tekintetében a bejelentő oltalmat kíván szerezni.

Mindezekre tekintettel nemzeti védjegyoltalom igénylését megelőzően csak a nemzeti védjegylajstromban foglalt nemzeti védjegyekkel való ütközést, hanem a közösségi és a Magyarországra kiterjedő hatályú nemzetközi védjegyekkel való ütközést is figyelembe kell venni.
A Vt. 4. §-ának (2) bekezdése szerint korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint a 4. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai vonatkozásában az a megjelölés is, amely a Párizsi Uniós Egyezmény alapján – lajstromozástól függetlenül – korábban vált belföldön közismert védjeggyé.

A közismert védjegy nem feltétlenül lajstromozott, illetve nem feltétlenül olyan lajstromozott védjegy, melynek oltalma Magyarország területére kiterjed. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által 2000-ben a közismert védjegyek oltalmának tárgyában született ajánlás (joint recommendation) 2. cikke ad iránymutatást arra nézve, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a védjegy közismertségének vizsgálatánál. A hivatkozott dokumentum ide kattintva érhető el.

Annak megítélésénél, hogy egy védjegy közismert-e, az eljáró hatóságnak valamennyi releváns körülményt figyelembe kell vennie. Így például azt is, hogy a releváns fogyasztók milyen mértékben ismerik fel a megjelölést, figyelembe kell venni a használat időtartamát, terjedelmét és földrajzi kiterjedtségét, illetve a megjelöléssel kapcsolatos jogérvényesítés hatékonyságát és a védjegy értékét.

Ahogyan korábban említettük, a védjegyjogok territoriális jogok, így Magyarország területére igényelt nemzeti védjegyoltalom csak Magyarország területén hatályos. Erre tekintettel egy Magyarországon nemzeti védjegyoltalomban részesített megjelölés általában nem képezi külföldön más harmadik személy által történő lajstromozás akadályát. Az adott külföldi ország területén történő lajstromozás nélküli használat az adott ország jogszabályai szerint lehet lajstromozást gátló ok.

A Vt. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt viszonylagos lajstromozást kizáró ok szerint nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amely másnak személyhez – különösen névhez, képmáshoz – fűződő korábbi jogát sértené. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 77. §-ának (1) bekezdése ismeri el a névviselés személyhez fűződő jogát. Mivel a névviselés jogának védelmére vonatkozó szabályok [a Ptk. 77. § (2) bek. és 77. § (4) bek. második mondat kivételével] jellegüknél fogva nemcsak a magánszemélyekre vonatkoznak, a névviselés védelmét biztosító rendelkezéseket – a Ptk. 75. §-ának (2) bekezdésével összhangban – a jogi személyekre  is alkalmazni kell. A Ptk. 77. §-ának (3) bekezdése kifejezetten a jogi személyek kapcsán rögzíti a névkizárólagosság elvét a jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek.

Emellett a Ptk. szövegéből és a bírói gyakorlatból (BH 1985/436., EBH 1999/95.) is kitűnik, hogy a névviselési jog sérelmét jelentheti nem csupán a jogi személy nevével azonos, hanem az ahhoz hasonló név jogtalan használata is. A hasonlóság (más szóval: az összetéveszthetőség) szempontjából is vizsgálandó az érintett jogi személyek működési köre és tevékenységi területe.

A védjegyek lajstromozását a Magyar Szabadalmi Hivatal végzi, míg a cégeket az illetékes megyei cégbíróság regisztrálja és tartja nyilván. A Magyar Szabadalmi Hivatal védjegylajstroma és a megyei cégbíróságok nyilvántartásai nincsenek összeköttetésben egymással, a cégbíróság a lajstromozási eljárás során nem vizsgálja, hogy a cégnév esetleg más védjegyével ütközik.

Mivel mindkét hatóság a saját szempontjai alapján, külön nyilvántartást használva bírálja el a hozzá beérkező kérelmeket, a cégnevek és védjegyek összeütközése esetén sem a Magyar Szabadalmi Hivatal, sem az illetékes cégbíróságok nem járnak el hivatalból. Mindezekre figyelemmel, amennyiben egy védjegyként bejelentett megjelölés olyan korábban nyilvántartásba vett cég nevével ütközik, melynek tevékenysége azonos vagy hasonló a védjegybejelentés árujegyzékében foglalt árukkal illetve szolgáltatásokkal, a cégnévhez fűződő jogok érvényesítésére felszólalás, a védjegy lajstromozását követően pedig törlési eljárás keretében van lehetőség a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt.

A magyar jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket a TM és R szimbólumokra vonatkozóan, ez egyrészt azt jelenti, hogy használatuk nem kötelező, másrészről pedig nem biztosít további jogi védelmet.

A szerző véleménye az, hogy ha valamelyik szolgáltatásnál vagy terméknél ezeket a jeleket látja, de a pipacsweb.hpo.hu oldalon mégsem találja meg védjegyként akkor legyen óvatos mert így a termék gyártója többnek szeretne látszani mint ami, eleve csúsztatással, látszat értékkel próbál eladni önnek!

A védjegyhez kapcsolódó és a védjegy oltalomból eredő jogok átszállhatnak (öröklés) és átruházhatók.

A gazdasági társaság jogutóda a védjegyet is megszerzi, kivéve ha a felek erről eltérően rendelkeznek, vagy a körülményekből más következik.

A védjegyoltalom szerződéssel átruházható akár az árujegyzék valamely részére vonatkozóan is.

A védjegyoltalom átruházására vonatkozó szerződés semmis abban az esetben, ha az átruházás a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.

A szerzői joggal kapcsolatosan még két írás fog megjelenni. Bemutatjuk, hogy weboldalán, webvideóban, szórólapon és egyéb reklám anyagaiban mit is miképp használhat fel, valamint ha mások használják fel az ön anyagait mit tehet ellene. Végül megírjuk, hogy mit tehet vitás kérdések esetén, hogyan érvényesítheti a szerzői jogait és mire számíthat ha másokéval él vissza.

Eddigi bejegyzéseink a szerzői jog témában:

Mit tegyen ha lopnak weboldaláról?

Fontos információk a domain nevekkel kapcslatban.

Ez azon kívül, hogy rendkívül bosszantó még kárt is okozhat. Ha egy látogató véletlenül mind a két weboldallal találkozik akkor nem fogja tudni, hogy ki vett át tartalmat kitől, akár még a jogos tulajdonosról is gondolhatja, hogy ő nem korrekt.

De mégis mit tehet, hogy megvédje szellemi termékeit?

Milyen eszközökkel harcolhat a lopások és lejáratások ellen és ha már megtörtént mivel tud fellépni az elkövetővel szemben?

A Magyar Szabadalmi Hivatal munkatársai segítségével összeállított segédanyagunk második részében a szerzői jogról, az önkéntes műnyilvántartásról. A válaszok összeállításához ismét köszönöm a segítséget Huszár Enikőnek az MSZH osztályvezetőjének és Dr. Németh Gábor igazgató úrnak.

Nézzük tehát mi is az az önkéntes műnyilvántartás?

Digitális termékeknél mint a weboldal, fotó, videó, stb. röviden összefoglalva ez annyit jelent, hogy ön egy CD-re vagy egyéb adathordozóra lementi azokat a tartalmakat amelyeket nyilvántartásba szeretne venni, majd a Magyar Szabadalmi Hivatalban leadja ezt. Az anyagot a hivatal elhelyezi egy speciális borítékban amelyet nem szabad felbontani és visszaadja önnek.

A műnyilvántartásba vételről kiadott igazolást hatósági bizonyítványnak kell tekinteni, amelynek tartalmát – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni. A nyilvántartásba vétel gyorsan lezajlik, meg lehet várni a hivatalban, valamint a díja alacsony, jelenleg mindössze ötezer forint.

Az önkéntes műnyilvántartás használata nem kötelező a szerzők számára, a szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, nincs szükség bejegyzésre, egyéb nyilvántartásba vételre.
Az önkéntes műnyilvántartás által kiállított közokirat – mint bizonyítási eszköz – segítheti a szerzőt egy esetleg jogvitában, szerzői mivoltának bizonyítása során.

Amennyiben a szerzők élnek ezzel a lehetőséggel, csak előnyük származhat belőle egy esetleges jogvita során.

Az Szjt. hatálya alá tartozó műveknél a jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, nincs szükség bejegyzésre, egyéb nyilvántartásba vételre.

Az Szjt. többlépcsős szabályt állít fel a szerzőség megállapítására. Ennek értelmében az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették. Ha ez a rendelkezés nem alkalmazható, akkor pedig azt, aki a művet sajátjaként a Magyar Szabadalmi Hivatalnál (továbbiakban: MSZH) önkéntes műnyilvántartásba vetette, és ezt közokirattal igazolja.

Ha a fenti két rendelkezés alapján nem lehet megállapítani a szerző személyét, akkor az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés alá tartozó művekről, szomszédos jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról fenntartott adatbázis alapján kiállított teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja.

Utolsó lépésként pedig az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet először hozta nyilvánosságra. [Szjt. 94./B. (1)-(2) bekezdés]

Az MSZH által az önkéntes műnyilvántartásba vételről kiadott igazolást hatósági bizonyítványnak kell tekinteni, amelynek tartalmát – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni.

A közokiratban az MSZH azt igazolja, hogy a kérelmező a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti művet vagy más teljesítményt sajátjaként ismerte el. A tanúsítvány a szellemi alkotásra vonatkozóan szerzői vagy más jogi védelmet nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy az alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti formában létezett.

Esetleges jogvita során hitelt érdemlően kell bizonyítani minden, az alkotással kapcsolatos tényt, körülményt. Ebben lehet a szerző segítségére, ha művét önkéntes műnyilvántartásba vetette, és a bizonyító erejű közokiratot a bíróságnak bemutatja.

Amennyiben a bírósági eljárás során megállapítják, hogy a szerző személye nem azonos az önkéntes műnyilvántartásba bejegyzett személlyel, úgy a szerző kérheti ezen személy törlését a nyilvántartásból. [18/2006. (IV. 12.) IM rendelet]

Mind weboldal (17 találat az adatbázisban), mind szoftver (18 találat az adatbázisban) nyilvántartásba vételét kérik ügyfeleink (az alábbi linken lehet kutatni a nyilvántartásban: http://elajstrom.hpo.hu/?service=munyilv&lang=HU). Igaz, a találatokból nem derül ki egyértelműen, hogy minden esetben maga a weboldal vagy a szoftver van-e valóban a borítékba helyezve.

Az önkéntes műnyilvántartás igénybevétele a szerzőknek csak előnyökkel járhat.

Arra vonatkozóan, hogy a változó tartalmak miatt újra meg újra igénybe kell e venni az önkéntes műnyilvántartást, az adatok titkosítása, illetve a kialakulatlan bírói gyakorlat miatt nincsenek információink.

Kétségtelen tény, hogy a rendelkezésünkre álló adatok alapján a nyilvántartásba vett műveknél a leggyakrabban megjelölt műfajok az irodalmi (szakirodalmi) művek, azonban ezt a számítógépi programalkotás követi a sorban.

Az önkéntes műnyilvántartásnak nincs a szó szoros értelmében vett lejárati ideje. Fontos megemlíteni azonban a védelmi idő intézményét.
A védelmi idő a szerzői jogi védelemben részesülő alkotások oltalmának időtartamát jelöli ki. Ez fontos adat a mű felhasználása szempontjából, mivel a szerző vagy egyéb jogosult kizárólagos engedélyezési joggal rendelkezik ezen időtartam alatt. Ha a védelmi idő letelik, a mű közkinccsé válik, azt bárki felhasználhatja, többszörözheti, nyilvánossághoz közvetítheti, ebben az esetben engedélyre nincs szükség.

Ha tehát a védelmi idő letelik, annak ellenére szabadon felhasználhatóvá válik [Szjt. 31. §], hogy a mű szerepel az önkéntes műnyilvántartásban.

Egymás után nyilvántartásba vett művek tartalmának a bírósági eljárás során történő összehasonlításáról nincs tudomásunk, de nincs kizárva az az eset, hogy mind a két – eltérő tartalmú – mű zárt borítékban a bíróságon felmutatható, tartalmuk összevethető.

Interneten publikált szerzői jog által védett alkotások esetében fontos, hogy minden esetben feltüntessük a jogosultat, illetve a felhasználás feltételeit.

Az alkotást el lehet látni ún. jogkezelési adattal, mely tartalmaz a jogosultaktól származó minden olyan adatot, amely a művet, a szerzőt vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás feltételeiről tájékoztat [Szjt. 96. § (2) bekezdése].
DRM – Digital Rights Management – alkalmazására is van lehetőség. A tartalmakhoz különböző jogokat és korlátozásokat lehet csatolni, amik segítségével megszabható, hogy a felhasználó hogyan használhatja fel a tartalmat.

Jó példa a tartalmak közvetett védelmére a Creative Commons-hoz hasonló rendszer alkalmazása, vagyis a jogkövető magatartásra való ösztönzés az egyértelműen közzétett jognyilatkozatok segítségével.

Jelenleg nagyon kevés hazai kis és közepes vállalkozás él azzal a lehetőséggel, hogy levédje szellemi tulajdonait, védjegyezze logóját, márkanevét. A szellemi tulajdon az egyik legnagyobb érték a vállalkozása számára, ha nem védi kellően, ha nincs tisztában a szerzői és védjegy jogi lehetőségekkel nagyon kellemetlen meglepetések érhetik. Nem csak kiszolgáltatottá teszi magát a visszaélésekkel szemben hanem könnyen adódhat olyan helyzet, hogy ön lesz a jogbitorló, öntől veszik el a jogot a használatra, sőt akár még büntetésre is számíthat.

A Magyar Szabadalmi Hivatal munkatársai segítségével összeállítottunk olyan kérdéseket amik minden vállalkozás számára fontosak. Szó lesz a védjegyek és domain nevek viszonyáról, a védjegyekhez és szerzői jogokhoz fűződő tudnivalókról és lehetőségekről amivel védhetjük szellemi tulajdonainak. Köszönöm a segítséget Huszár Enikőnek az MSZH osztályvezetőjének és Dr. Németh Gábor igazgató úrnak.

A cikksorozat első részében a domain nevekkel és a védjegyekkel kapcsolatos tudnivalókról, tévhitekről és lehetőségekről írok. Első tévhitként azzal kezdem, hogy védjeggyé nyilvánaítani logóját, márkanevét nem drága. Sokkal drágább ha elveszíti amit felépített! A védjeggyé nyilvánítás mindössze 70-80 ezer forintos nagyságrend és ezért 10 évre oltalmat kap. Számoljon utána, ez havonta csak 6-700 forint!

Nézzük tehát mire kell figyelni ha weboldala van.

A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom. A védjegy kizárólagos jogot biztosít jogosultjának arra, hogy a védjegyként lajstromozott megjelölést gazdasági tevékenysége körében – a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényben (továbbiakban: Vt.) meghatározott módon és keretek között – használja. A védjeggyel szemben a doménnév egy internetes azonosító címet jelöl, melyhez nem fűződik kizárólagos oltalom. A regisztrátor doménnevet bejegyző tevékenysége védjegyjogilag nem minősül jogi oltalmat keletkeztető konstitutív aktusnak.

A védjegyek lajstromozása és a doménnevek regisztrációja, mind szervezetileg, mind eljárási szabályait tekintve egymástól független eljárások. Azonban a két folyamatnak vannak olyan pontjai, ahol tapasztalhatóak átfedések.

Domain nevet Magyarországon regisztrátorokon keresztül lehet bejegyeztetni, mely szervezetek listája a www.domain.hu oldalon található meg. A doménevek igénylésére vonatkozó szabályokat az Internetszolgáltatók Tanácsa (a továbbiakban: ISZT) által kiadott Doménregisztrációs Szabályzat tartalmazza. A védjegyek lajstromozása a Vt. lapján történik és a lajstromozási eljárást az Magyar Szabadalmi Hivatal végzi (a továbbiakban: MSZH). Mivel a védjegyoltalom meghatározott áruk illetve szolgáltatások körére igényelhető, ezért a védjegybejelentési kérelemben meg kell jelölni azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a körét, melyekkel kapcsolatban a védjegyként lajstromozni kért megjelölést használni kívánják. Az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő osztályozása a Nizzai Megállapodás mellékletét képező jegyzékben foglalt áruosztályok alapján történik.

A lajstromozott védjegy jogosultjának kizárólagos joga van a védjegy használatára. Ennek alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használja a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést, a védjegy árujegyzékében szereplő, vagy azokhoz hasonló árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban.

A más védjegyével azonos, vagy összetéveszthető doménnévnek a védjegyjogosult engedélye nélkül történő üzleti célú használata védjegybitorlást valósíthat meg. A védjegybitorlás megvalósulása szempontjából azonban szükséges vizsgálni azt is, hogy a doménnév használata olyan áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában történt-e, mely a védjegy árujegyzékében szerepel, vagy az árujegyzékben szereplőkhöz hasonló. Különböző tevékenységi körök esetében ugyanis nem feltétlenül valósul meg védjegybitorlás.

A védjegyjogosult felléphet azzal szemben is, aki engedélye nélkül, gazdasági tevékenysége körében a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használ, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélküli használata sértené, vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. A védjegybitorlás megvalósulhat a megjelölés interneten keresztül történő használata útján is.

Ha egy Magyarországon bejegyzett védjegy doménnév változata még nincs lefoglalva, ebben az esetben elvileg bárki kérheti a doménnév delegálását, azaz a doménnévvel azonosított internet domén használatba adását, ugyanis a regisztrátorok nem keresik fel a MSZH-t abból a célból, hogy az igényelt doménnév nem ütközik-e valakinek az oltalom alatt álló védjegyével. Amiért mégsem javasoljuk ezt az eljárást, annak az az oka, hogy amennyiben a védjegy jogosultja tudomást szerez arról, hogy a védjegyével azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló doménnevet használ valaki és ezáltal a védjegyoltalom alapján biztosított kizárólagos jogai sérülnek, védjegybitorlási pert indíthat a Fővárosi Bíróság előtt, illetve az Alternatív Vitarendező Fórumhoz benyújtott kérelmével – meghatározott feltételek fennállása esetén – kérheti a domén delegálását (átruházását) vagy törlését. A Fővárosi Bíróság előtt indított védjegybitorlási per keretei között a jogosult a doménnév használójával szemben a domén delegálásán túl egyéb, a Vt.-ben meghatározott jogkövetkezményeket is támaszthat, illetve a polgári jog szabályai szerint kártérítést követelhet.

Ha egy régebben más által regisztrált doménnévvel egyező védjegy bejegyzésre kerül és oltalmat élvez, ez esetben a védjeggyel azonos doménnév utólag – bizonyos, alább ismertetett feltételek fennállása esetén – megszerezhető, ehhez pereskedni sem kell. Ebben az esetben a jogérvényesítésre az Alternatív Vitarendező Fórumnak van hatásköre, amely a jogérvényesítést független döntnökök útján gyakorolja.

Az Alternatív Vitarendező Fórum a doménnév visszavonását vagy a Kérelmező javára történő átruházását rendeli el abban az esetben,

• ha a doménnév azonos egy olyan névvel vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez amely a Kérelmező javára valamely hatályos magyar vagy közösségi jog által védett név, vagy

• amelynek használatára a Kérelmező valamely hatályos magyar vagy közösségi jogszabály által jogosult,

és amennyiben

• a Kérelmezett a doménnevet anélkül igényelte, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne, vagy

• a Kérelmezett a doménnevet rosszhiszeműen igényelte vagy annak felhasználása rosszhiszeműen történik.

Ha azonban az átruházás feltételei nem állnak fenn vagy azt nem kérték, ettől függetlenül indítható védjegybitorlási per az olyan (korábbi) domén használójával szemben, aki a megjelölést a védjegyoltalomba ütköző módon használja. A domén regisztrációja ugyanis nem keletkeztet olyan jogi monopóliumot, mint a védjegyoltalom, így ilyen szempontból annak „elsőbbsége” sem bír jogi relevanciával.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 16. §-ának (2) bekezdése szerint a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének a mű sajátos címének a felhasználásához. Főszabály szerint azok az alkotások részesülhetnek szerzői jogi oltalomban, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek, így abban az esetben, ha a mű címe e követelménynek megfelel, akkor szerzői jogi oltalom alatt áll, melynek következtében annak felhasználásához a szerző engedélye szükséges. Abban az esetben, ha a doménnév jogosultja nem rendelkezik a szerző engedélyével az oltalom alatt álló cím doménnévként történő hasznosítására, szerzői jogi bitorlást valósíthat meg.

Jelen kérdésnél az eset összes körülményeit együttesen kell vizsgálni.
Alapesetben ha egy olyan doménnevet igényeltünk és kaptunk, amely más bejegyzett és oltalom alatt álló védjegyében szereplő szóval/szavakkal megegyezik, akkor ezt a doménnevet a 2. kérdésre adott válaszban felsorolt feltételek fennállása esetén – a védjegyjogosult kérelmére – az Alternatív Vitarendező Fórum döntése alapján a jogosultra vagy át kell ruházni vagy törölni kell. Ugyanígy, amennyiben a védjegybitorlás feltételei fennállnak, a jogosult által indított perben hozott jogerős ítélet alapján, a védjegyjogosult kérelmének megfelelően kell sort keríteni a doménnév delegálására vagy törlésére.

A más védjegyével azonos, vagy összetéveszthető doménnévnek a védjegyjogosult engedélye nélkül történő üzleti célú használata nem minden esetben valósít meg védjegybitorlást. Ha a doménnév használatára a védjegy árujegyzékében szereplő áruktól és szolgáltatásoktól eltérő áruk és szolgáltatások vonatkozásában kerül sor, továbbá a védjegy jóhírneve sem állapítható meg a Vt. rendelkezéseinek megfelelően, akkor a domén használója nem valósít meg védjegybitorlást.

Az alábbi válaszok a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., törvény) az árva mű egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 100/2009. (V. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Elker tv.), az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló 18/2006. (IV. 12.) IM rendelet, valamint a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezésein alapulnak.

Az oltalom alatt álló védjegy kizárólagos használatára a védjegy jogosultjának van joga. A Vt. 12. §-a – ahogy arra korábban is utaltunk – a védjegyoltalom tartalmát az alábbiak szerint szabályozza:

1. A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.

2. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
   • a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

   • b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

   • c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

3. A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen
   • a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

   • b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása;

   • c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;

   • d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele;

   • e) a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.

A védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogok érvényesítésének korlátait a Vt. 15. §-ában foglalt rendelkezések jelölik ki, az üzleti élet, valamint a tisztességes piaci magatartás követelményével összhangban. A Vt. 15. § (1) bekezdése szerint védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja

• a) saját nevét vagy címét;

• b) az áru vagy szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést;

• c) a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy szolgáltatás rendeletetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.

Saját nevére vagy címére a védjegyjogosulttal szemben csak természetes személy hivatkozhat. A Vt. 15. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint nem feltétlenül ellentétes a tisztességes piaci magatartás követelményével, illetve a védjegytulajdonos üzleti érdekeivel az, ha a védjegyet használó más termékekkel való kompatibilitásra utal (pl. IBM-kompatibilitás), vagy amikor a védjegyet annak jelzésére tüntetik fel, hogy az adott alkatrész vagy tartozék mely gépkocsihoz használható (pl. Suzuki alkatrészek).

A Vt. 16. §-a a közösségi védjegyirányelv rendelkezésével összhangban tartalmazza a jogkimerülés doktrínáját, mely az Európai Bíróságnak az áruk szabad mozgása, valamint a territoriális iparjogvédelmi oltalom közötti viszonyt értelmező határozataiban alakult ki. E rendelkezés szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a jogkimerülésről csak az árukkal, illetve az áruk forgalomba hozatalával kapcsolatban lehet beszélni, más védjegyhasználati cselekmények – például a reklámozás, üzleti levelezés – nem vezethetnek az oltalom kimerüléséhez. Ennek megfelelően a jogosult védjegyét a viszonteladó, forgalmazó csak a védjegyjogosult kifejezett engedélyével használhatja marketing céljára, illetve csak a jogosult kifejezett hozzájárulása esetén igényelhet a védjegynek megfelelő domaint. Ha az említett védjegyhasználat engedély nélkül történik, az engedély nélküli használó védjegybitorlást valósít meg.

Eleget téve a kéréseknek leírok néhány alapvető segítséget azoknak akik most állnak neki használni ezeket az oldalakat és azoknak akik értenek már a webszerkesztéshez, de elakadtak. A következőkkel kapcsolatban kap segítséget:

-Hol és, hogyan kell regisztrálni a Twitterre?
-Hol, melyik oldalakon érdemes használni a Twittert?
-Hogyan illeszthet weboldalába Twitter megosztó gombot?

-Hogyan érdemes regisztrálni a Facebook-ra?
-Hol lehet létrehozni oldalakat cégeknek, termékeknek?
-Hogyan lehet egyedi url-t létrehozni Facebook oldalaknak?
-Hogyan illeszthet weboldalába Facebook megosztó gombot?
-Hogyan illeszthet weboldalába „Tetszik” gombot?
-Hogyan hozhat létre az üzenőfalon saját tartalmat?
-Hogyan illeszthet be videókat üzenőfalán a saját oldalára?

Kezdjük tehát a Twitterrel.

Természetesen a http://twitter.com oldalon tud regisztrálni, a Sign Up gombra kattintással. Néhány adatát kell csak megadnia hozzá. Arra érdemes figyelni, hogy az Username mezőbe olyan nevet adjon meg amivel szerepelni szeretne a Twitteren. Ez később is módosítható, de érdemes már az elején jól választani. Tehát ön azzal a névvel fog csiripelni amit az Username mezőbe megad, plusz az ön Twitter oldala címe is az lesz így: twitter.com/username. Ne használjon ékezetes és speciális karaktereket, szóközt. A Twitter regisztrációról Wolf Gábor készített egy jó kis videót, ezt ide kattintva megnézheti.

Elsőre talán furcsa a cím. Azért van így mert a Twittert nem csak annak a saját felületén használhatja hanem sok más oldalon is. Ezeken a más oldalakon is ugyanúgy zajlik a csiripelés viszont vannak saját szolgáltatásaik. A két legismertebb hazai Twitter oldalt ajánlom: Yamm.hu és Turulcsirip.hu. Azért is érdemes ezeket használni mert több speciális hazai vonatkozású szolgáltatásuk van, például hazai trendek (mik itthon a legnépszerűbb csiripek) hazai sztárkeresők, stb.

A Twitter képes a webcímben fogadni üzenetet. Ez úgy történik, hogy ön elhelyez a weboldal egy linket így: twitter.com/home?status= és amit az egyenlőség jel után ír az az oldal megnyitásakor már a szövegdobozban lesz. WordPress oldalak esetében például így érdemes beilleszteni a linket:

Itt is látható, hogy így amikor a látogató rákattint a linkre akkor megnyílik neki a Twitter és automatikusan ki lesz töltve a szöveg mező az ön oldalának címével és linkjével. S ez teljesen automatikus, amelyik bejegyzésnél tart a látogató mindig annak a leírása és címe lesz benne. Ennek az oldalnak az alján is láthat ilyen linket, próbálja ki, ossza meg másokkal.

Természetesen a http://www.facebook.com oldalon. Cégek és termékek esetén nem úgy kell regisztrálni mint magánszemély esetén. Egy cégnek vagy terméknek alapesetben nincsenek ismerősei és ha jól tudom akkor a Facebook tiltja, hogy személyként regisztráljunk céget. Ráadásul ha így teszünk akkor bár ismerősei lehetnek a cégnek, de rajongók (vagy követők, vagy Tetszikelők – ahogy szeretnénk) nem lehetnek hozzá.

Tehát az én tanácsom az, hogy érdemes először mint magánember regisztrálni, megkeresni az ismerősöket. Ezután a magánszemély fiókon belül majd létre tudunk hozni egy oldalt a cégnek vagy a terméknek. Ez azért is jobb így mert a magán ismerőseinknek aztán ajánlhatjuk majd az oldalt is.

Miután magánszemélyként már a rendszerben van a belépést követően a bal oldalon meg fog jelenni a „Hirdetések és oldalak” link. Ide kell kattintania és létre is hozhatja cégének vagy termékének az oldalt. Figyeljen oda rá, hogy amilyen nevet itt megad azt később nem tudja módosítani. Érdemes jól átgondolni miképp csinálja az oldalt, hiszen ha többet csinál akkor mindegyiket kezelni kell, hogy sokan kövessék és ez többlet munkával jár. Ha pedig egy központi oldalt csinál cégének akkor olyan nevet válasszon ami ezt lefedi.

Jelenleg ha legalább 25 követője van oldalának akkor a http://www.facebook.com/username címen tud egyedi url-t, azaz webcímet adni neki. Ez nagyon hasznos ha más oldalakon is reklámozza Facebook oldalát mert így könnyen megjegyezhető. Például a mi központi oldalunk a http://www.facebook.com/chromeball.

Figyelmesen olvassa el a névadó oldalon, hogy mit választ mert ugyanitt tud rövid webcímet adni magánszemély fiókjának is.

Kitehet weboldalára olyan gombot amivel olvasói egy kattintással megoszthatják oldalát a Facebook oldalon. Ilyet láthat ennek a cikknek a végén is. Ezzel népszerűsítheti oldalát, megkönnyíti olvasóinak, hogy terjesszék az ön tartalmát. Ehhez csak egy rövid kódot kell honlapjába illeszteni és a gomb mindig „tudni fogja”, hogy éppen melyik oldalon van, azt fogja megoszthatóvá tenni:

Szintén a cikkünk végén láthat egy gombot amivel olvasói jelezheti, hogy tetszett-e nekik az oldal. Ehhez is egy egyszerű kódod kell csak beilleszteni oldalán belül oda ahová csak szeretné:

A kódban megadott értékeket át lehet írni, így átméretezheti akkorára amekkorára szüksége van. A like.php?href= és a &layout=standard közötti részt kell kicserélnie a weboldalának a címére, amire szavazhatnak az olvasók. A fenti kód a WordPress oldalaknál tökéletesen működik, automatikusan behelyettesíti az aktuális címmel. Ha nem tudja dinamikusan beleíratni a kódot akkor kérje webmestere segítségét.

Mi is kerestük egy ideig, hogy miképp tudunk egyedi fület és tartalmat létrehozni a Facebook oldalainkhoz. Olyanra gondolok aminél szabadon azt tesz ki amire csak szüksége van, mint például a Webgalamb oldalánál is látható.

Ezúton is köszönöm a segítséget Gombos Zsoltnak aki mutatott rá egy eszközt. Ez a Static FBML nevű alkalmazás és miután bejelentkezett a Facebook oldalon erre a linkre kattintva megtalálja. A bal felső sarokban kattintson a Hozzáadás az oldalamhoz linkre.

Ezután válassza ki oldalát majd kattintson annak beállításaira a bal felső sarokban az Oldal szerkesztése linkkel. A megnyíló oldalon az alkalmazások között már ott lesz a FBML felirat. Itt tudja szerkeszteni, megadni a fül nevét és az oldaltartalmát. Az így létrehozott oldal a legtöbb html kódot elfogadja, a belinkel képeket automatikusan feltölti a Facebook szervereire.

Megjegyzés: ugyanitt az Üzenőfal beállításainál megadhatja, hogy ha azt szeretné, hogy Facebook oldala megnyitásakor a látogató egyből ezzel az oldallal találkozzon.

Az így létrehozott oldal a legtöbb html kódot elfogadja ugyan, de videót nem tud kitenni. Ehhez az FBML saját kódját kell használni. A Chrome Ball fogadó oldalára is kitettünk egy videót, egyből ez fogadja a http://www.facebook.com/chromeball címen.

Itt látható, hogy úgy működik a videó, hogy először csak egy fotó látszik (bár becsapósan olyan fotót tettünk ki mintha egyből a videólejátszó lenne ott) és amikor rákattint akkor töltődik be a videó. S, hogy a látogató úgy érzékelje, hogy a kattintással a videólejátszóra kattintott ezért a videó betöltését követően egyből indul is a film. Ehhez a következő kódot használtuk:

A kódban látható, hogy hová kell írni a fedőkép url címét, hol lehet a videó méreteit változtatni. A videót mi a Youtube oldaláról töltjük be, természetesen ennek a címe is átírható. Ha a youtube-ról linkel ön is videót akkor az autoplay= után adhatja meg, hogy egyből induljon-e a videó. A nulla értékkel nem indul, az egyessel pedig igen.

Kicsit meglepődtem, de miután elmagyarázta, hogy mire is gondol, azonnal igent mondtam.

Gábor ugyanis azt a célt tűzte ki, hogy készít egy látogatottságnövelési útmutatót, ami végre segít eligazodni ezen az ingoványos terepen. Segít abban, hogy a honlap tulajdonosok új látogatottságnövelési technikákat ismerhessenek meg, és képesek legyenek eldönteni, hogy az ő oldalukhoz melyik technikák illenek a legjobban. Legyenek képesek észrevenni, hogy nincsenek univerzális csodaszerek. Nem hatékony minden esetben a keresőoptimalizálás, a közösségi média jelenlét vagy egy partnerprogram. Emellett nagy hangsúlyt akart fektetni a nélkülözhetetlen alapokra is. Hiszen mit sem ér, hogy sok látogató érkezik az oldalra, ha azok azonnal nyomnak a vissza gombra, vagy kattintanak a bezárásra.

A végeredmény minden várakozásomat felülmúlta!

Tehát ezekkel a célokkal vágott neki a megvalósításnak, és rajtam kívül 6 szakértő közreműködésével néhány hónap alatt elkészítette Magyarország legkomplexebb látogatottságnövelési anyagát a Webrobbanást.

Az anyag többek között az alábbiakban segít.

• Tényleg olyan látogatókat szerezzen a Google-ből, akik a potenciális ügyfelei!
• Aknázza ki az online sajtóban rejlő hatalmas lehetőségeket, és irányítsa az oldaladra a hírportálok olvasóit!
• Toborozzon partnerhadsereget, és fizesse utólag a reklámköltséget!
• Küldjön olyan email-eket, amiket ebben az eszméletlen levéláradatban is megnyitnak az olvasói! (Ezt a témát képviselem én.)
• Tudja meg, hogy mit várhat 2010-ben a közösségi médiától!
• Érje el lézerpontos célzással a célközönségét!
• Érje el, hogy az eddiginél sokkal több látogatódból legyen ügyfele!
• Figyelje, és tudja értelmezni az oldaladra érkezők minden lépését!
• Legyél tisztában az internetes vállalkozás jogi buktatóival, és előzze meg a problémákat!

Én már hétfőn a kezembe vettem az anyagot, és bátran állíthatom, hogy a hatására minden Webrobbanás tulajdonos eszméletlen lendülettel fogja belevetni magát az új látogatók szerzésébe. Ráadásul mindezt a megfelelő alapok birtokában, felkészülten teheti.

Biztos vagyok benne, hogy ha csak egyetlen témát megvalósít valaki, már akkor is villámgyorsan megtérül a befektetése.

Amikor egy cég ilyen játékot készít akkor annak általában egy fő oka szokott lenni. Címlistát gyűjteni vele. Ha jól van felépítve a játék akkor rövid időn belül jelentős adatbázist lehet építeni, de ha néhány extra csavarral bővíti akkor ennél sokkal többet is ki lehet hozni belőle.

A mai bejegyzésben végigvezetem egy virtuális nyereményjátékon ahol látni fogja, hogy sokkal több rejlik ebben a lehetőségben mint gondolná.

Nézzük tehát lépésről lépésre.

A mintaként szolgáló játékunkban a fiatalabb korosztályt célozzuk meg, a cég aki végigviszi ezt pedig hardver kereskedő cég. A cél jelentős adatbázis felépítése olyanokból, akik potenciális vásárlók, érdeklik őket a cég termékei. További cél, hogy a vállalkozás weboldalának reklámját a lehető legtöbb weboldal feltegye, linkeket helyezzenek el.

Az egész játék sikerét befolyásolja, hogy mit tud nyerni vele aki részt vesz benne. Sok szempont van amit figyelembe kell venni, könnyen becsaphatjuk magunkat, hogy ha azt hisszük, hogy annyi számít csak, hogy a lehető legdrágább dolgot adjuk. A kiválasztásánál a következőkre kell figyelni:

Az ön kínálatából válasszon.
Ha nincs különösebb oka, hogy ne így tegyük akkor mindenképp olyan nyereményt kell felajánlani amire a vállalkozása célpiacának szüksége van és öntől meg tudnák vásárolni. Kicsit konkrétabban arra gondolok, hogy a mi példánkban egy hardver bolt akkor jár a legjobban ha valamilyen számítástechnikai terméket ajánl fel. Persze lehetne akár nyaralás, vagy motorbicikli is a nyeremény, de ha a saját termékekből van a nyeremény akkor le tudja szűkíteni azoknak a körét akiket igazából nem érdekel az ön ajánlata hanem csak a nyereményre hajtanak. Nagyon hatásos ha ki tud választani olyan terméket amire vágynak vásárlói, de általában a vásárlási lista végén vannak. Aminek nagyon örülnének, de költeni nem szeretnének rá, mert például csak kiegészítő termék.

Nem olcsó, de nem szuper drága.
Az érték kiválasztásánál könnyen át lehet esni a ló bármelyik oldalára. Az egyértelmű, hogy a túl olcsó nyeremény nem vonzó. Viszont ugyanígy igaz a túl drága nyereményekre is. A játékosok többsége a nyeremény értéke alapján határozza meg a nyerési esélyét. Általában egyébként jogosan. Tehát ha drága nyeremény van, például egy autó akkor nagyon sokan lesznek akik azért nem játszanak mert úgy gondolják nagyon kicsi az esélyük a nyerésre. Ráadásul önnek is nagyobb kiadás. Ha a költségkeret megengedi a nagyobb értékű nyereményt akkor inkább bontsa több közepes értékűre és több nyertest sorsoljon.

Kézzelfogható legyen.
Az emberek szeretik a kézzelfogható dolgokat. Itt ezt szó szerint értem, azaz még ha ön szellemi terméket is árul (e-könyv, tudásanyag, szolgáltatás) akkor is sikeresebb lehet a játéka ha a nyeremény egy kézzelfogható tárgy. Persze mint az összes többi szabály, ez is változtatható, sőt személyre is kell szabni minden vállalkozásnál, de az esetek többségében így van.

Plusz költségek nélkül, teljes értékű nyeremény.
El szokták követni azt a hibát, hogy bár a nyereményt megkapja a nyertes, de neki kell fizetni a postázási költséget, adót vagy egyéb járulékos kiadást. Esetleg vásárolni kell hozzá valamit, hogy hasznát vehesse a nyertes, még rosszabb esetekben a termék egy részét ki kell fizetni. Így elvész az érzés, hogy a játék egy fantasztikus lehetőség lenne, átlép a megéri kategóriába. Ez sem rossz kategória, de az előző sokkal nagyobb tömegeket képes megmozgatni.

A játék felületét weboldalának egy elkülönített menüpontjába hozza létre, hogy pontosan mérni tudja honnan és mennyien látogatták az oldalt. Ez hasznos azért is mert meg tudja állapítani, hogy hol érdemes hirdetni, honnan jön sok látogató, de azért is nagyon hasznos mert ha látja, hogy sok a látogató, de kevés a jelentkező akkor tudja, hogy módosítania kell a kérdéseken, a nyereményen vagy akár a játék felület grafikáján.

Ez az oldal legyen szép, letisztult, ugyanúgy profizmust és megbízhatóságot kell sugallnia mint weboldala bármelyik oldalának. A nyereményről készült fotó jó minőségű legyen és jól látható helyen helyezze el. Grafikailag jó ha a cég arculatával megegyezik a játék oldal arculata, ha látható a céglogó, azonosítható a játék szervezője.

Tulajdonképpen maga a játék nem más mint egy adatgyűjtő űrlap. Hasonlóan a hírlevél feliratkozásokhoz a valós célja mindössze annyi, hogy adatokat gyűjtsön. Fontos, hogy a lehető legkevesebb adatot kérje el a jelentkezőktől, a lehető leggyorsabban és legkevesebb munkával tudjanak jelentkezni. De ha már egy ilyen felületet készít akkor használja ki jobban.

Kézenfekvő lehetőség, hogy néhány egyszerűbb kérdéssel értékes információkat, statisztikai adatokat kapjon meg. Megkérdezheti az olvasóit arról, hogy mely termékek érdeklik jobban, milyen sűrűn szoktak vásárolni, ismerik-e önt vagy a konkurenciát stb. Persze ezeket a kérdéseket tömören és „játékosan” hatásos feltenni. Külön figyeljen oda, hogy a válaszoknál ne legyen érdeke a válaszadónak hamis adatot megadni, ne gondolhassa azt, hogy ezzel előnyre tesz szert.

A jelentkezéseket hírlevél szoftverrel gyűjtse így a megadott válaszok alapján csoportosíthatja később a jelentkezőket, személyre szabott ajánlatokat küldhet nekik. Fontos, hogy a jelentkezéskor tüntesse fel, hogy a jelentkezéssel hozzájárulnak, hogy reklámanyagot kapjanak öntől. A jelentkezés után azonnal küldjön visszaigazoló e-mailt és nyíljon meg böngészőben egy sikeres jelentkezést visszajelző oldal. Ha profi hírlevél szoftverrel készíti a játékot mint a Webgalamb akkor ezeket könnyedén be tudja állítani. Javasolt az úgynevezett dupla opt-in feliratkozás beállítása, azaz a jelentkezést követően egy e-mailben kapott megerősítő linkre kell még kattintania a játékosnak. Így elkerülhetőek a hamis jelentkezések, tiszta, használható adatbázist fog kapni.

Fontos eleme a játéknak, hogy jól legyen hirdetve mert hiába minden ha nincs elég játékos. Létezik egy módszer amit nem sokan használnak mégis nagyon hatékony, ráadásul egyúttal kiváló reklám lehetőséget ad a cégnek.

A lényege az a módszernek, hogy egy plusz nyereményjátékot ad azok számára is akik hirdetik önt. Felkereshet nagyobb látogatottságú oldalakat és felajánlhatja, hogy vegyenek részt a játékban. Így ingyen hirdetési felületeket kap, ráadásul ösztönzi a felületek tulajdonosait arra, hogy jó helyen és hatékonyan hirdessék önt. Mindössze pár elemet kell belevennie a játékba:

Külön nyeremény.
Nem fontos, hogy a hirdetők számára is ugyanaz legyen a nyeremény mint a fő játékban. A nyeremény kiválasztásánál hasonló elvek alapján kell eljárnia mint fentebb írtam, vegye figyelembe, hogy a felületek gazdái más csoport mint a célpiac.

Sajátként feltüntethető.
Nagyon lényeges, hogy a hirdetési felületek tulajdonosai az ön játékát ha akarják a sajátjukként tüntethessék fel. Ez nekik nagyon kecsegtető, hiszen a látogatóik úgy látják, hogy az ő weboldalukra érdemes visszatérni hiszen ott találkoztak a játékkal. Ha megfelelően feltüntetik akkor akár úgy is folytatható a játék, hogy a játékban résztvevők adatbázisát használhatja a hirdetési felület tulajdonosa is. Azaz ha nála feliratkozik ezer ember akkor nekik ő is küldhet reklámot, míg ön ha talál húsz ilyen weboldal tulajdonost ahol hasonló a feliratkozási arány akkor a játék végére kap egy húszezres címlistát. Tehát a hirdetési felület tulajdonosa kap egy lehetőséget, hogy látogatóit nyereményjátékkal jutalmazza ráadásul ezen kívül ő maga is nyerhet vele.

Ösztönözni a hirdetési felület tulajdonosait.
A felületek tulajdonosai számára két nyereményt érdemes felajánlani. A legjobb ha mindkettőt egyszerre. Az egyik a hagyományos módon, a játék végén sorsolásra kerül. A másik pedig teljesítmény alapon lenne kiosztva. Az a weboldal tulajdonos kapja meg aki a legtöbb jelentkezőt gyűjtötte. Vagy ha nem helyben folyik nála a nyeremény hanem csak az ön oldalán akkor az nyer aki a legtöbb látogatót hozta. Így komoly ösztönzést kap a tulajdonos, hogy jól látható helyre és huzamosabb ideig tegye ki a reklámot. Gyakorlatilag egy partnerprogram összekötve nyereményjátékkal.

A fentieken kívül érdemes kihasználni több csatornát is a hirdetésre, hiszen ez általában egyszeri esemény, nagy hírverést kell csapni mielőtt kifut. Jellegéből adódóan keresőmarketing technikákat itt nehéz alkalmazni, de használható a Google AdWords hirdetés, az Etarget hirdetés vagy más banner hirdetések is, reklámozható a Twitteren, a Facebook-on, Iwiw-en, készíthető hozzá reklám videó stb.

Küldje ki hírlevelében a játék értesítőjét, keressen partnereket akik a címlistájukra szívesen küldenék el, hiszen itt nem konkrét értékesítésről van szó, könnyebben rá lehet venni a címlista tulajdonosokat, hogy értesítsék olvasóikat ha tényleg jó ez az olvasóknak.

A játék lehet időponthoz kötött, fix lejáratú, vagy időszakos, például minden hónapban egyszeri sorsolással. Ez utóbbi azért jobb megoldás mert a felállított rendszer sokkal tovább üzemeltethető, a címlistában szereplő emberek nem iratkoznak le amikor véget ért a játék, hiszen folyamatosan nyerhetnek.

A sorsolást ha teheti közjegyző előtt csinálja végig, így elkerülhetőek az esetleges viták. Az egyik legegyszerűbb módszer, hogy excel fájlba exportálja a hírlevél szoftveréból a neveket, majd a sorszámukat sorsolja ki. Ha van például ötezer jelentkező akkor az exportálás után csak az 1 és 5000 közötti számot kell kisorsolni, megkeresni a sorszámhoz tartozó nevet és megvan a nyertes.

Ne felejtse el, hogy bár ön a címlistát azért gyűjtötte, hogy reklámanyagot és egyéb információkat küldjön utána azért a jelentkezők elsősorban a játékra jelentkeztek. Mindig adja meg a lehetőséget olvasónak, hogy egy kattintással le tudjanak iratkozni. A nyereményjáték jellegéből adódóan ezt jó páran meg is fogják tenni az első időkben, ezzel kalkulálni kell.

Van néhány módszer amellyel még tovább növelhető a jelentkezők száma. Ezek a módszerek néha drágák, vagy speciális vállalkozásoknál lehet csak használni, ám kár lenne kihagyni a leírásból ezért itt van néhány tipp:

Azonnali ajándék.
Ha a nyereményen kívül felajánl egy azonnali ajándékot akkor biztos lehet benne, hogy minimum a duplájára növeli a jelentkezők számát. Nem kell, hogy drága ajándék legyen, de ugyanúgy igaz erre is mint a nyereményre, hogy sokkal sikeresebb egy kézzelfogható tárgy mint egy virtuális ajándék. Ám ha ez túl drága megoldás lenne akkor is növelheti a jelentkezők számát ha virtuális ajándékot ad, mondjuk egy e-könyvet vagy letölthető tananyagot.

Offline jelentkezés.
Ha önnek van üzlete vagy boltja akkor a vásárlóktól is gyűjtse be az adatokat. A legegyszerűbb módszer ha elhelyez egy laptop-ot az üzletben ahol a jelentkezési oldal látható csak és egy figyelem felkeltő táblával odavonzza a vásárlókat. Ez jó a jelentkezőnek mert gyorsabban tud jelentkezni mintha papírokat töltene ki és jó önnek is mert nem kell a papíron megadott adatokat begépelni az adatbázisba.

Újság hirdetés.
Hirdesse meg kivágható kuponként a játék kérdéseit különböző nyomtatott anyagokban. Nem a legköltséghatékonyabb megoldás, de nagyon sokan vannak akikhez eljuthat így. Ennek a módszernek az indokoltsága nagyban függ a célpiactól, hiszen ha egy helyi, városi piacot céloz meg akkor nagyon hatékony lehet, míg ha országos listát gyűjt akkor már csak komolyabb anyagi ráfordítással hoz értékelhető eredményt.

Hosztesz adatgyűjtés.
Nagyobb rendezvényeken, forgalmas bevásárló központokban felállítható stand ahol kifejezetten a játékra gyűjthetőek a jelentkezők. Nem tartozik az olcsó megoldások közé, főleg ha az internetes eszközökkel vetjük össze, de felgyorsíthatja az eseményeket, nagy mennyiségű lista készíthető rövid idő alatt vele.

A weblapkészítés tízezer forintért, keresőoptimalizálás ötezer forintért, és hasonló hirdetések, kecsegtetőek sokak számára. De valóban minőségi eredményt várhatunk néhány ezer forint ellenében egy olyan feladatért ami komoly felkészültséget, szaktudást, sokéves rutint és rengeteg munkaórát igényel?

Nem az a drága honlap ami sokba kerül hanem ami kevés pénzt hoz!

Elhihetjük, hogy valaki, aki éveken át tanulta és gyakorolta ezt a hivatást, szinte ingyen dolgozik a kedvünkért? Elhinnénk, ha egy maszek fogorvos csak 40 forintot kérne egy porcelán fogtömésért?!

Megbíznánk egy utazási irodában, mely 50 ezer forintért ajánlaná a három hetes tengerentúli nyaralást teljes ellátással, négycsillagos szállodával az egész családunk számára?

Természetesen nem. Akkor képzeljük el, milyen minőséget várhatunk el a tízezer forintos weboldaltól.

A kontár weboldal nem csak pénzt nem hoz, hanem kifejezetten árt a cégnek!

Az internetes kontárokról a szakma már régóta tudja, hogy mennyit érnek valójában, de egy a témában járatlan megrendelő számára megtévesztő lehet ez az igazán jó ajánlat. A webkóklerek minimális tudással és kevéske gyakorlattal próbálják megszerezni, elhalászni a munkát az erre szakosodott igazi szakemberek elől.

Az internetes szlengben úgy hívják az ilyen “honlapkészítőket”, hogy szomszéd Pistike mert általában a munkájuk annyit ér mintha a szomszéd kisgyerekre bízta volna vállalkozásának egyik legfontosabb alappillérét.

Az óvatlan megrendelő pedig kap egy igénytelen kinézetű, működési zavarokkal küzdő weboldalt, és csodálkozik azon, hogy nem érkezik rá látogató. Az ilyen kellemetlen meglepetéseket el lehet kerülni, ha odafigyelünk néhány dologra.

Hogyan különböztethetjük meg a képzetlen műkedvelőt a valódi szakembertől?

Mindig kérjünk referenciákat.

A vállalkozó korábbi munkáinak végigböngészése kétféle szempontból is hasznos lehet. Egyrészt meggyőződhetünk róla, hogy valóban értékes munkát végzett-e eddig is. Amennyiben praktikusan felépített, ízlésesen kialakított, sokoldalúan használható weboldalak kerültek ki a kezei közül, joggal reménykedhetünk benne, hogy a mi weblapunk is legalább ilyen jól sikerül majd.

Másrészt tájékozódhatunk afelől is, hogy készített-e már a vállalkozó olyan jellegű oldalakat, amelyek a mi elképzelésünkhöz hasonlóak. Sok hasznos ötletet meríthetünk a referenciaként bemutatott munkákból.

Nézzük meg a céget.

Jobban megbízhatunk egy olyan honlapkészítő cégben, amely vezetékes telefonszámot és címet is megad, s a normál munkaidő alatt ezeken bármikor elérhető számunkra. A profi vállalkozások irodai környezetben fogadják ügyfeleiket, személyes tárgyalásokra és telefonos egyeztetésekre is lehetőséget adnak.

Rendszerint csapatmunkában dolgoznak, mert a weblapkészítés egyes fázisai egész embert kívánó feladatok. Őket a weblapkészítési munka alatt és után is könnyen el lehet érni, szívesen és szakszerűen válaszolnak a kérdéseinkre, nyitottak az esetleges problémák kompromisszumos megoldására is.

Rájuk hosszú távon számíthatunk, és ez azért is fontos, mert az internet fejlődése miatt pár év alatt elavulnak még a legjobb weboldalak is, a második munkát már törzsvevőként rendelhetjük meg, így kedvezményekre is számíthatunk. Az ártól egyébként sem kell megijedni, a professzionális vállalkozások árai mindig kedvezőek és sok értékes garanciát tartalmaznak.

S végül egy javaslat, hogy mások se járjanak pórul: adjunk ajánlást.

Ha elégedettek vagyunk egy cég szolgáltatásaival, ajánljuk partnereinknek, barátainknak, rokonainknak és ismerőseinknek. Ezzel nem csak az adott céget segítjük, hogy újabb megrendelésekhez jusson, hanem azokat is akiknek ajánlottuk, mert megkímélhetjük őket sok felesleges utánajárástól, kellemetlenségtől, és megóvjuk a pénztárcájukat is.

Persze erre rá lehet keresni a Google keresőben, de mivel az internet folyamatosan változik mindig új és újabb oldalak jelennek meg, ahol önről vagy vállalkozásáról szóló szöveg jelenhet meg. Ahhoz, hogy mindig tudjon az új oldalakról állandóan a keresőben kellene keresgélnie, ráadásul olyan oldalak között amelyekről már tudja, hogy szerepel rajtuk.

Talán gondolt már arra, hogy milyen jó lenne ha automatikusan kapna egy értesítést amikor új oldalt talál a kereső ahol ön vagy az önnek fontos szó, kifejezés is szerepel. Nos van megoldás erre is.

S nem véletlen az sem, hogy erre is a Google nyújt egy ingyenes szolgáltatást.

Ha önnek már van Google fiókja (Gmail, Analytics vagy más szolgáltatáshoz már regisztrálva van) akkor egyszerűen kattintson az értesítők menüpontra. Ha még nincs fiókja akkor a Google Alerts oldalán tud regisztrálni. S természetesen ha itt regisztrál akkor innentől a többi szolgáltatást is el fogja érni, ám most nézzük az értesítőt.

Ennél a szolgáltatásnál az sem probléma ha nincs regisztrálva, ugyanis ha megadja a lentebb írt módon, hogy miről és miképp szeretne értesítőt kapni. Ezután érkezik önhöz egy megerősítő e-mail amiben elég ha a linkre kattintással megerősíti az értesítő kérését. Természetesen minden egyes értesítésben majd le is mondhatja a szolgáltatást.

Az értesítő használata elképesztően egyszerű, tulajdonképpen a bejelentkezést követően az oldal jobb részében megjelenik egy kis doboz amiben a következőket tudja megadni:

Keresőszó. (Search terms)
Azaz az a szó vagy többszavas kifejezés amit figyeltetni szeretne.

Típus. (Type)
Válassza ki, hogy hol figyelje a Google a változásokat. Alapvetően a “comprehensive” van kijelölve, ez azt jelenti, hogy mindenhol figyeli. Érdemes ezt választani, de szűkítheti is, hogy csak a weben vagy például csak a hírekben figyeljen az értesítő.

Gyakoriság. (How often)
Itt állíthatja be, hogy milyen gyakran küldjön önnek értesítőt a rendszer. Beállítható, hogy azonnal amikor indexeli, azaz “észreveszi” a megadott szót, de kérhető napi vagy heti rendszerességgel is.

E-mail cím. (Your email)
Ide pedig csak írja be azt az e-mail címet ahová az értesítőt szeretné kapni.

Ennyi az egész.

Ennél egyszerűbben nem is figyelhetné vállalkozása vagy éppen konkurenciája megjelenéseit a hálón. Ha nem volt még fiókja és emiatt regisztrált, akkor feltétlenül nézze át a többi nagyon hasznos szolgáltatást a fiókjában, mint például amiről az egyik régebbi cikkemben már részletesebben írtam, az ingyenes statisztikai szolgáltatást, vagy a Weboldal tesztelő megoldást.

Ám sok olyan tévhit is él az emberekben amelyek vagy ártanak a weboldal tulajdonosnak vagy csak egyszerűen elavultak.

Mindez abból fakad, hogy bár az internet egyik legnagyobb előnye, hogy szinte minden témával kapcsolatban gyorsan és egyszerűen tudunk információkat szerezni, viszont az információk többségénél semmi garancia nincs annak helyességére nézve. Előfordul, hogy hiányos vagy éppen elavult az oldal ahol olvassuk.

Ezért ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem néhányat a legelterjedtebb tévhitek közül, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba.

Lássuk hát kilenc elterjedt tévhitet.

Természetesen mindegyik elgondolásról sokkal bővebben is lehetne írni, lesz is néhány ami külön bejegyzést kap. Ha önnek is vannak olyan információi amelyeknek a valódiságában nem biztos, akkor kérdezzen a bejegyzés végén hozzászólásában vagy ha úgy érzi, hogy bővebb válaszra van szüksége akkor használja a jobb oldali oszlopban a “Kérdezz-Felelek” funkciót.

01 – Csak szabványos, valid forráskódú weboldal érhet el jó eredményt a google keresőben.

A google keresőnek a saját weboldala sem szabványos és nem kevés “hiba” van benne a validátor szerint. Nyilván a google nevében nem szabad szólnom, de nagyon furcsa lenne, hogy ha a saját oldaluk nem szabványos akkor másokénál ezt veszik figyelembe.

Persze ezzel nem azt mondom, hogy jó ha nem szabványos az oldal, sőt az a jó ha megfelel az előírásoknak, így nagyobb eséllyel jelenik meg a különböző böngészőkben egyformán (bár ez sem csak ettől függ) és gyorsabban letöltődik, szebb az oldal kódja. De mint ahogy jó néhány példát látni az interneten – a validitás nem feltétele a jó helyezésnek.

02 – A flash animációk rontják a weboldal hatékonyságát, nem szeretik a látogatók és a google.

Ezzel a technikával is csak akkor van baj ha túlzásba visszük, ésszerű használat mellett ugyanolyan hasznos eleme lehet a weboldalnak mint a többi dekorációs megoldás. A google kereső már régóta ugyanúgy látja a flash animációk tartalmát, olvasni tudja a szöveget és a linkeket benne.

De ettől függetlenül a flash animációt mi is csak dekorációs célra javasoljuk, mert ha az egész weboldal így készül akkor az tényleg sok egyéb problémát felvethet. Viszont szinte nem is létezik olyan ismertebb weboldal ahol legalább 1-2 flash animáció ne lenne.

03 – A tartalom mindig fontosabb a megjelenésnél.

Ezt legtöbbször az online marketingesek oldalain lehet olvasni és érthető is, hogy ezt írják hiszen ők a tartalmat árulják. Nyilván ha egy grafikust kérdezünk meg, akkor ő a grafikát emelné ki, egy programozó pedig a jó forráskódot és így tovább. Szerintünk viszont nem szabad egyiket sem a másik elé helyezni, hiszen ugyanannyira fontos minden eleme a weboldalnak, ha valamelyik gagyi, rossz minőségű akkor az lehúzza a másikat.

Bármelyik eleme is rossz a weboldalnak az ugyanúgy az egész weboldalra hatással van. Nem szabad alábecsülni, hogy az ember vizuális lény. Fontos téma ezért erről egy következő bejegyzésben bővebben is írni fogok.

04 – Soha ne a cégnév legyen a domain név hanem a termék vagy a szolgáltatás neve.

Ha a szolgáltatás nevét vesszük meg domain névnek (mint például szelkakasgyartas.hu) az valóban segíthet a keresőben jobb helyezést elérni. Ám visszafelé ez már nem igaz, azaz ha a cégnév a domain név az nem zárja ki a jó helyezést. A domain név választáskor érdemes egyéb szempontokat is figyelembe venni. Például egy szolgáltatást leíró domain névvel sokkal nehezebb márkát építeni, nehezebb egyedi arculatot kialakítani és így tovább.

Tehát jól jöhet a keresőkben egy szolgáltatást leíró domain név de nem feltétele a jó szereplésnek és vannak hátrányai is. 

05 – A hírlevelezés azt jelenti, hogy időszakonként értesítem a vásárlókat az akciókról.

Természetesen az akciók értesítésére is nagyszerűen használható egy hírlevél szoftver ám az igazi lehetőség nem abban van. Az egyik legnagyobb előnye az ilyen rendszereknek (többek között) az úgynevezett követőlevelekben van. Ez nagyjából annyit jelent, hogy az olvasó a feliratkozásához viszonyítva, előre beállított időközönként kap levelet. Így mindegy, hogy januárban vagy augusztusban iratkozik fel, az előre elkészített levél sorozatot szép sorban megkapja.

Ez az automatizmus amivel elképesztően sok munkát le tud venni a vállunkról egy email marketing szoftver. Persze sok egyéb előnye is van, de az egy külön bejegyzést is megtöltene.

06 – A weboldal a cége online prospektusa, a kezdőlapon be kell mutatni a vállalkozást.

Sajnos még manapság is sokan gondolják ezt, pedig egy egyszerű kérdést kellene csak feltenni magunknak, a cégünket vagy a termékünket akarjuk eladni? Nyilván a terméket és ebből egyértelműen következik, hogy a domináns tartalomnak erről kell szólnia. Amikor megkeres egy vállalkozás és a kezdőlapra a cégbemutatót tervezi odatenni, vagy nincs elképzelése arról, hogy mit hová tegyen akkor azt szoktam javasolni, hogy gondoljon úgy a weboldalra mintha egy offline bolt lenne.

Ha valaki betér a boltjába akkor nem meséli el a cége történetét, nem kéri el a vásárló adatait, hogy beléphessen (felesleges regisztráció), nem rejti a terméket a raktárba (rossz navigáció) vagy nem titkolja el az árakat a konkurenciától félve. Tegyen így weboldalán is.

07 – Az árakat érdemesebb letölthető pdf vagy xls fájlként feltenni.

Legtöbbször akkor szokott ilyen kérés érkezni hozzánk ha gyorsan változó árakkal dolgozik a vállalkozás és nincs idejük, emberük vagy egyszerűen kedvük ahhoz, hogy folyamatosan frissítsék a weboldalt. Ez az elgondolás talán csak akkor lenne helyes ha tudná, hogy az a látogató csak az ön weboldalát nyitja meg. Akkor talán megtehetné, hogy elrabolja ezt az időt és munkát vásárlójától.

De sokkal valószínűbb az, hogy az ön weboldalán kívül még sok másikat is megnéz a leendő ügyfél és ha kilenc weboldalon egyből látja azt amiért odament (nagyrészt ez az ár) akkor nem fog az ön oldalán letöltögetni majd kibogarászni egy listából az információt.

08 – Kezdő vállalkozás számára indulásként megfelel egy ingyenes tárhelyen működő honlap is.

Néhány ok amiért ne az ingyenes megoldást válassza:

• Idegen vállalkozások reklámjai lesznek oldalán. A szórólapjait is megosztaná másokkal?
• Kialakít a vállalkozásáról és szolgáltatásáról vagy termékeiről egy képet, hogy az olcsóbb és alacsonyabb minőség jellemzi azokat.
• A keresőben többszörös erőfeszítésekkel is kisebb esélye lesz jó helyezést elérni.
• Weboldalát, email címét bármikor felszólítás és indok nélkül törölheti a szolgáltató.
• Nagy valószínűséggel semmi hasznot nem fog hozni, megmarad egyszerű online prospektusnak.

Azon túl, hogy az ilyen ingyenes megoldásnak mennyi rengeteg hibája van amikor a vállalkozás eljut arra a pontra, hogy komolyabb weboldalt szeretne akkor gyakorlatilag amit addig felépítettek kezdhetik előröl. Lehet újra kezdeni a márkaépítést, a linkek gyűjtését. Újból szinte a nulláról indulhat.

09 – Az interneten minden ingyen van, fel lehet használni a képeket, sablonokat, stb.

Manapság már ritkábban de azért előfordul, hogy azzal keresnek meg minket, hogy “szedjünk össze fotókat az internetről” és azzal dekoráljuk a tartalmat. Ezt nem szoktuk vállalni hiszen ahogy az életben sincs semmi ingyen úgy az interneten sincs. Szinte minden fotó jogvédett, azokat nem szabad csak úgy átmenteni weboldalunkra. Ha nincs a vállalkozásnak saját fotó gyűjteménye arról amit értékesít, akkor erre valók az úgynevezett stock fotó oldalak ahol nagyon olcsón lehet jó minőségű képeket vásárolni.

A blog megszületésének az oka az volt, hogy az évek során megszerzett rengeteg tapasztalatot, az online kereskedelemben, a webes megjelenésben, az e-mail és a kereső marketingben valamint általánosságban az internetes szolgáltatásokban megosszuk ügyfeleinkel és mindazokkal akik olvassák bejegyzéseinket.

Mivel tapasztalataink alapján publikáljuk írásainkat ezért ezek a bejegyzések nem általános érvényű tananyagok. Egyszerűen a saját és ügyfeleink gyakorlati tapasztalatai alapján összegyűjtött vélemények, tippek, trükkök és ötletek gyűjteménye.

Nagyon sok webes tanácsadó blog és fórum van az interneten ám ezeket legtöbbször olyanok szerkesztik akik számára az internet a mindennapi munka része. Ezért olyan eszközöket és funkciókat gondolnak alapvetőnek amelyek az “offline” vállalkozók számára ismeretlenek.

Mi napi szinten találkozunk ügyfeleinkel, olyan kis és közepes vállalkozásokkal akik számára az internet nem munkeszköz ám szeretnék cégük bevételeit növelni segítségével. Tapasztalatból tudjuk, hogy olyan elterjedt lehetőségek is mint például a Google Analytics is ismeretlen a vállalkozók nagy része előtt. Ezért írjuk ezt a blogot, hogy megmutassuk, azon túl, hogy egy weboldal elkészül még mennyi és mennyi sok lehetőség és tennivaló van ahhoz, hogy az igazán sikeres is legyen, pénzt termeljen a tulajdonosának.

Az információ érték és itt mi megosszuk önnel.

Ingyen, de természetesen nem cél nélkül. Hiszünk benne, hogy ha hasznos lesz amiről írunk akkor a tudáshoz használható eszközökkel – mint például egy profi hírlevélszoftver vagy hatékony weboldal - szintén mi segíthetjük vállalkozását.

Ki írja ezt a blogot?

A blogot a Chrome Ball győri internetes cég szakemberei készítik.

Mi egy csapat vagyunk, ezt a blogot nem egy személy írja hanem minden bejegyzést az a szakember akinek az adott témában a legtöbb tapasztalata van. A következő bejegyzésben vissza is térünk erre mivel ebből adódik, hogy néha többes számban írjuk a bejegyzéseket.

Nem csak honlapkészítéssel foglalkozunk hanem mi készítjük az ország egyik legnépszerűbb e-mail marketing szoftverét a Webgalamb-ot is, mi fejlesztjük a népszerű WebFIX honlapkészítő rendszert és ezeken kívül már a videózás, reklámfilm készítés is a szolgáltatásaink közé tartozik ezért ebben a blogban fognak helyet kapni az ezekhez kapcsolódó tippek, trükkök és vállalkozásokat segítő ötletek is.