Hogyan reklámozzon?
Kategória: általános tippek ● Címke: , , , , 5 hozzászólás

ReklámTudja ön, hogy amikor reklámot készít vagy készíttet akkor mire kell odafigyelnie, hogy ne pereskedés legyen a vége?

Tudja ön, hogy…
…szerepelhet-e reklám anyagaiban más épülete?
…idegen emberek lehetnek reklám fotóján vagy videóján?
…gond-e ha reklámjában más cég terméke szerepel?
…más márkák megjelenhetnek reklámjában?
…felhasználhat ismert filmeket, embereket paródiához?
…szabad-e a konkurenciával összehasonlító reklámot készíteni?

A Magyar Szabadalmi Hivatal (új nevén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) munkatársai segítségével összeállítottunk olyan kérdéseket ami az ön számára is fontos lehet. Köszönöm a segítséget Huszár Enikőnek az MSZH osztályvezetőjének és Dr. Németh Gábor igazgató úrnak.

Mire figyeljen ha reklámot készít?

Szerepelhet a reklámomban például ismert épület vagy sétáló emberek?

Reklámokban engedélyköteles-e olyan személy vagy tárgy szerepeltetése, ami nem tartozik közvetlenül a mondanivalóhoz, témához. Például beszélhet-e ismert telefonmárkán a reklámfigura, ha a reklám szempontjából ez nem fontos. Szerepelhet-e ismert épület, műalkotás előtt a szereplő, ha a reklám szempontjából ez csak dekoráció? Tömegjelenetek esetén mi a jogkövető magatartás, ha felismerhetőek arcok, épületek?

A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének a kizárólagos joga is. [Szjt. 16. §-ának (3) bekezdése].

Amennyiben egy ismert figurát egy újabb műben lényegében változtatás nélkül használnak fel, a többszörözés és az átdolgozás sajátos keverékéről van szó, ami szerzői jogi értelemben engedélyköteles felhasználásnak minősül.

A „telefonmárka” esetében egyfelől meg kell vizsgálni egyfelől magának a logónak a védelmét. Az embléma hordozhat egyéni, eredeti gondolatot, illetve egyéni kifejezési móddal bírhat, ebben az esetben szerzői jogi értelemben önálló, védett alkotásnak minősíthető [Szjt. 1. § (1)-(2) bekezdései]. Ennél azonban tipikusabb az az eset, hogy az adott „márka” védjegyként oltalomban részesül. Ilyen esetben a védjegynek a jogosult hozzájárulása nélküli, gazdasági tevékenység körében történő használata bitorlásnak minősül. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) alapján ez alól kivétel az az eset, amikor az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban valaki a védjegyet azért használja, mert az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére. [Vt. 15. §-a (1) bekezdésének c) pontja].

Amennyiben a logó szerzői alkotásnak minősül és az adott logót valaki fel szeretné használni – pl. reklámfilmben – akkor szükség van a szerző engedélyére. Ha a logó védjegyoltalom alatt áll, akkor pedig szükséges a jogosult engedélyének a beszerzése.

Engedély hiányában, megvalósul a szerzői jogok megsértése, illetve védjegy esetében a bitorlás.

A szabadban, nyilvános helyen állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható [Szjt. 68. § (1) bekezdése].

Amennyiben ismert épület, műalkotás előtt látható a reklámban szereplő figura, úgy az szabad felhasználásnak minősül, nem kell engedélyt kérni. Fontos, hogy az alkotásnak a szabadban, nyilvános helyen kell lennie, és állandó jelleggel kell fennállnia.

Tömegjelenetek felvétele esetén figyelemmel kell lenni arra a szabályra, amely tiltja a személyhez a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélést.

Ezen felvételek nyilvánosságra hozatalához minden esetben szükség van az érintett személy hozzájárulására. [Ptk. 80. § (1)-(2) bekezdései]

Viccelődni szabad?

Paródia esetén is szükséges a szerzőtől vagy jogtulajdonostól engedélyt kérni? Ha nem akkor abban az esetben, sem ha ez a paródia egy reklám részét képezni?

Arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben lehet egy más mű alapján készült paródiát szabad felhasználásnak (engedély nélküli felhasználás), új önálló mű létrehozásának, vagy éppen átdolgozásnak (engedélyköteles felhasználás) tekinteni, nem lelhető fel részletes bírói gyakorlat. Minden estben szükséges az adott paródiamű egyedi vizsgálata, csak ezután dönthető el, hogy engedélyköteles vagy szabad felhasználásról beszélünk-e.

Az átdolgozás és a paródia elhatárolása nehézségekbe ütközik. A paródia ugyanis szükségszerűen jól felismerhetővé teszi a parodizált művet. Azonban a parodizáló mű akkor egyéni, eredeti jellegű szerzői alkotás, ha benne egyrészt az eredeti mű elhalványul és főleg csak az egyéni stílusjegyek ismerhetők fel, másrészt ezekkel szemben lényeges új egyéni, eredeti vonások kerülnek túlsúlyba (lásd SZJSZT 39/2002. számú szakvélemény).

Összehasonlíthatom magam a reklámomban a konkurenciával?

Jogkövető-e az úgynevezett összehasonlító reklám, azaz amikor a saját termékünk, szolgáltatásunk funkcióit, tulajdonságait a konkurenciáéval hasonlítjuk össze, megnevezve azokat?

A Magyar Szabadalmi Hivatalnak nem tartozik a tevékenységi körébe az összehasonlító reklám tárgyában jogi véleményt kiadni. Helyette javasoljuk a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 6. §-ának áttekintését.

Védjegyjogi szempontból annyit kívánunk csupán megjegyezni, hogy egy megjelölésnek a jogszerű (tehát a fenti jogszabályokban foglalt valamennyi feltételt teljesítő) összehasonlító reklámban történő használata nem valósít meg védjegybitorlást.

Előzőek és következő

A szerzői joggal kapcsolatos sorozatunkban néhány hét múlva még megírjuk, hogy mit tehet vitás kérdések esetén, hogyan érvényesítheti a szerzői jogait és mire számíthat ha másokéval él vissza.

Eddigi bejegyzéseink a szerzői jog témában:

Mitől védi meg a védjegy?

Mit tegyen ha lopnak weboldaláról?

Fontos információk a domain nevekkel kapcslatban.

Kérem a bejegyzéshez írott kommentekben ne tegyen fel konkrét esetekre vonatkozó, vagy általános jogi kérdéseket mivel nem vagyunk jogászok, nem áll módomban válaszolni. A fenti cikkben próbáltam segítséget nyújtani pár kérdésben, de ha jogi problémája, kérdése van mindenképp keresse fel ügyvédjét, jogi tanácsadóját.

A bejegyzésben szereplő válaszok nem kimerítőek, hanem tájékoztató jellegűek, így nem helyettesíthetik az irányadó jogszabályok és szabályzatok alapos tanulmányozását. Figyelmébe ajánlom továbbá a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapját (http://www.mszh.hu), ahol széleskörű tájékoztatás áll a rendelkezésére a szellemi tulajdonok vonatkozásában.

Végül felhívom szíves figyelmét arra, hogy jelen tájékoztató anyagunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.





Kövess minket a Facebook-on:
Oszd meg ezt a bejegyzést:


Iratkozz fel értesítőnkre és üzenetet kapsz új bejegyzéseinkről:




5 hozzászólás (szólj hozzá te is)


  1. Bősy J.

    Ismét szokás szerint egy remek cikk, köszönöm!


  2. Horváth Ferenc http://www.lionora.hu

    Hello,

    Egyre jobb cikkeket írtok, jelentkezhetnétek sűrűbben.
    Bár nem írható ide konkrét kérdés, mégis jó ötletnek tartanám, ha összegyűjtenétek ezeket a kérdéseket, és a legjellemzőbbekből összeállna egy újabb interjú váza.
    Lenne nekem is jó néhány kérdésem, ami esetleg másokat is érdekelhet.
    Elsősorban szerzői joggal kapcsolatban, aminek a szabályozása jelenleg szerintem nem egyértelmű.


  3. Chrome Ball http://www.chromeball.com

    Köszönjük @Ferenc!

    Még egy cikk lesz ebből a szerzői jogi témából, de jobban már nem akarunk belefolyni mert más hasznos témák is vannak amik weboldal tulajdonosoknak hasznos lehet.


  4. Rigóczki Csaba

    Nagyon köszönöm.
    Bizony mondom erre szükség van.

    Bizonytalanságom egyébként azzal kapcsolatban van – a Sanoma jogászától hallottam – hogy még az ingyen reklám, kvázi programajánló is adóköteles, ha nincs mögötte pl. egy írásos megállapodás.

    Vicces, hogy a rohanásban a jogalkotónak esélye sincs követni az eseményeket.


  5. Horváth Ferenc http://www.lionora.hu

    Hú, ezt nem értem. Adóznom kell, ha ingyen reklámozok? Hogyan, mi az adó alapja, mértéke? Nem tűnik sem jogosnak, sem reálisnak, de én már semmin sem lepődöm meg…



Szólj hozzá te is:

e-mail:
hozzá-
szólás:
 



További bejegyzéseink hasonló témában:

Ingyen hírlevél sablonok
Megújultunk. Tegezhetlek?
10 tipp honlap tulajdonosoknak
Honnan vehet fotókat?
Teszteltünk 20 popup-ot