Elvehetik a domain nevét!
Kategória: általános tippek ● Címke: , , , 17 hozzászólás

domain védjegyÖn szerint a honlapjához tartozó domain nevet senki nem veheti el öntől? Azt gondolja, hogy a konkurenciája nem élhet vissza az ön márkanevével, nem csinálhat hasonló néven mondjuk weboldalt? Ha ön viszonteladó akkor bátran használhatja a gyártó logóját vagy nevét reklámjaiban?

Jelenleg nagyon kevés hazai kis és közepes vállalkozás él azzal a lehetőséggel, hogy levédje szellemi tulajdonait, védjegyezze logóját, márkanevét. A szellemi tulajdon az egyik legnagyobb érték a vállalkozása számára, ha nem védi kellően, ha nincs tisztában a szerzői és védjegy jogi lehetőségekkel nagyon kellemetlen meglepetések érhetik. Nem csak kiszolgáltatottá teszi magát a visszaélésekkel szemben hanem könnyen adódhat olyan helyzet, hogy ön lesz a jogbitorló, öntől veszik el a jogot a használatra, sőt akár még büntetésre is számíthat.

A Magyar Szabadalmi Hivatal munkatársai segítségével összeállítottunk olyan kérdéseket amik minden vállalkozás számára fontosak. Szó lesz a védjegyek és domain nevek viszonyáról, a védjegyekhez és szerzői jogokhoz fűződő tudnivalókról és lehetőségekről amivel védhetjük szellemi tulajdonainak. Köszönöm a segítséget Huszár Enikőnek az MSZH osztályvezetőjének és Dr. Németh Gábor igazgató úrnak.

A cikksorozat első részében a domain nevekkel és a védjegyekkel kapcsolatos tudnivalókról, tévhitekről és lehetőségekről írok. Első tévhitként azzal kezdem, hogy védjeggyé nyilvánaítani logóját, márkanevét nem drága. Sokkal drágább ha elveszíti amit felépített! A védjeggyé nyilvánítás mindössze 70-80 ezer forintos nagyságrend és ezért 10 évre oltalmat kap. Számoljon utána, ez havonta csak 6-700 forint!

Nézzük tehát mire kell figyelni ha weboldala van.

Bejegyezhető más védjegye domain névként?

Ha egy Magyarországon bejegyzett védjegy domain változata még nincs lefoglalva akkor bejegyeztetheti-e azt más is vagy csak a védjegy tulajdonosa. Jelenlegi tudásom szerint be lehet jegyezni, hogy ha a bejegyző megindokolja, hogy miért nem fogja sérteni a védjegy tulajdonos jogait. Ha ezt jól tudom, akkor milyen indoklás lehet használható (pl. más foglalkozási kör)? Illetve ebben a kérdésben a Szabadalmi Hivatal nem kompetens, az Internet Szolgáltatók Tanácsa saját jogkörében bírálhatja el a kérelmet?

A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom. A védjegy kizárólagos jogot biztosít jogosultjának arra, hogy a védjegyként lajstromozott megjelölést gazdasági tevékenysége körében – a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényben (továbbiakban: Vt.) meghatározott módon és keretek között – használja. A védjeggyel szemben a doménnév egy internetes azonosító címet jelöl, melyhez nem fűződik kizárólagos oltalom. A regisztrátor doménnevet bejegyző tevékenysége védjegyjogilag nem minősül jogi oltalmat keletkeztető konstitutív aktusnak.

A védjegyek lajstromozása és a doménnevek regisztrációja, mind szervezetileg, mind eljárási szabályait tekintve egymástól független eljárások. Azonban a két folyamatnak vannak olyan pontjai, ahol tapasztalhatóak átfedések.

Domain nevet Magyarországon regisztrátorokon keresztül lehet bejegyeztetni, mely szervezetek listája a www.domain.hu oldalon található meg. A doménevek igénylésére vonatkozó szabályokat az Internetszolgáltatók Tanácsa (a továbbiakban: ISZT) által kiadott Doménregisztrációs Szabályzat tartalmazza. A védjegyek lajstromozása a Vt. lapján történik és a lajstromozási eljárást az Magyar Szabadalmi Hivatal végzi (a továbbiakban: MSZH). Mivel a védjegyoltalom meghatározott áruk illetve szolgáltatások körére igényelhető, ezért a védjegybejelentési kérelemben meg kell jelölni azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a körét, melyekkel kapcsolatban a védjegyként lajstromozni kért megjelölést használni kívánják. Az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő osztályozása a Nizzai Megállapodás mellékletét képező jegyzékben foglalt áruosztályok alapján történik.

A lajstromozott védjegy jogosultjának kizárólagos joga van a védjegy használatára. Ennek alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használja a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést, a védjegy árujegyzékében szereplő, vagy azokhoz hasonló árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban.

A más védjegyével azonos, vagy összetéveszthető doménnévnek a védjegyjogosult engedélye nélkül történő üzleti célú használata védjegybitorlást valósíthat meg. A védjegybitorlás megvalósulása szempontjából azonban szükséges vizsgálni azt is, hogy a doménnév használata olyan áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában történt-e, mely a védjegy árujegyzékében szerepel, vagy az árujegyzékben szereplőkhöz hasonló. Különböző tevékenységi körök esetében ugyanis nem feltétlenül valósul meg védjegybitorlás.

A védjegyjogosult felléphet azzal szemben is, aki engedélye nélkül, gazdasági tevékenysége körében a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használ, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélküli használata sértené, vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. A védjegybitorlás megvalósulhat a megjelölés interneten keresztül történő használata útján is.

Ha egy Magyarországon bejegyzett védjegy doménnév változata még nincs lefoglalva, ebben az esetben elvileg bárki kérheti a doménnév delegálását, azaz a doménnévvel azonosított internet domén használatba adását, ugyanis a regisztrátorok nem keresik fel a MSZH-t abból a célból, hogy az igényelt doménnév nem ütközik-e valakinek az oltalom alatt álló védjegyével. Amiért mégsem javasoljuk ezt az eljárást, annak az az oka, hogy amennyiben a védjegy jogosultja tudomást szerez arról, hogy a védjegyével azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló doménnevet használ valaki és ezáltal a védjegyoltalom alapján biztosított kizárólagos jogai sérülnek, védjegybitorlási pert indíthat a Fővárosi Bíróság előtt, illetve az Alternatív Vitarendező Fórumhoz benyújtott kérelmével – meghatározott feltételek fennállása esetén – kérheti a domén delegálását (átruházását) vagy törlését. A Fővárosi Bíróság előtt indított védjegybitorlási per keretei között a jogosult a doménnév használójával szemben a domén delegálásán túl egyéb, a Vt.-ben meghatározott jogkövetkezményeket is támaszthat, illetve a polgári jog szabályai szerint kártérítést követelhet.

Mi van ha valaki bejegyzi védjegyként a domain nevemet?

Ha egy régebben más által bejegyzett domain névvel megegyező márkanevet utólag védjegyként bejegyeztetek akkor peres úton megszerezhetem a domain nevet? Ha nem akkor is jogom van megtiltani a használatát ha hasonló tárgykörben működik mint a védjegy, még akkor is ha ő régebben vásárolta meg a domain nevet mint a védjegyezés történt?

Ha egy régebben más által regisztrált doménnévvel egyező védjegy bejegyzésre kerül és oltalmat élvez, ez esetben a védjeggyel azonos doménnév utólag – bizonyos, alább ismertetett feltételek fennállása esetén – megszerezhető, ehhez pereskedni sem kell. Ebben az esetben a jogérvényesítésre az Alternatív Vitarendező Fórumnak van hatásköre, amely a jogérvényesítést független döntnökök útján gyakorolja.

Az Alternatív Vitarendező Fórum a doménnév visszavonását vagy a Kérelmező javára történő átruházását rendeli el abban az esetben,

  • ha a doménnév azonos egy olyan névvel vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez amely a Kérelmező javára valamely hatályos magyar vagy közösségi jog által védett név, vagy

  • amelynek használatára a Kérelmező valamely hatályos magyar vagy közösségi jogszabály által jogosult,

és amennyiben

  • a Kérelmezett a doménnevet anélkül igényelte, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne, vagy

  • a Kérelmezett a doménnevet rosszhiszeműen igényelte vagy annak felhasználása rosszhiszeműen történik.

Ha azonban az átruházás feltételei nem állnak fenn vagy azt nem kérték, ettől függetlenül indítható védjegybitorlási per az olyan (korábbi) domén használójával szemben, aki a megjelölést a védjegyoltalomba ütköző módon használja. A domén regisztrációja ugyanis nem keletkeztet olyan jogi monopóliumot, mint a védjegyoltalom, így ilyen szempontból annak „elsőbbsége” sem bír jogi relevanciával.

Ami nem bejegyzett védjegy azt nem védi a törvény?

Ha nincs védjegyezve, illetve más által van védjegyezve egy szó vagy szóösszetétel attól függetlenül a szerzői jogra hivatkozva megtilthatják számomra, hogy domain névként használjam a szót? Példaként ismert TV műsorok címét tudnám felhozni amelyek bár nincsenek levédve mégis sok weboldal tulajdonost felszólítanak, hogy ne használják a nevet. Ha ez jogos mi alapján dönthető el, hogy számukra több jog van a felhasználásra? Pusztán az, hogy nagy közönség hozzájuk köti a nevet elegendő ahhoz, hogy egy általános kifejezést, mint például az „esti mese” sajátként kezeljenek?

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 16. §-ának (2) bekezdése szerint a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének a mű sajátos címének a felhasználásához. Főszabály szerint azok az alkotások részesülhetnek szerzői jogi oltalomban, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek, így abban az esetben, ha a mű címe e követelménynek megfelel, akkor szerzői jogi oltalom alatt áll, melynek következtében annak felhasználásához a szerző engedélye szükséges. Abban az esetben, ha a doménnév jogosultja nem rendelkezik a szerző engedélyével az oltalom alatt álló cím doménnévként történő hasznosítására, szerzői jogi bitorlást valósíthat meg.

Ha más védjegyét használjuk a domain nevünkben akkor le kell mondani róla?

Ha birtokunkban van egy domain név amelyet más védjegyként bejegyeztetett akkor le kell mondanunk róla a javára vagy csak használaton kívül kell tartani? Esetleg használhatjuk is ha a védjegyezéskor nyilvántartásba vett témakörökön kívül eső témakörben használjuk?

Jelen kérdésnél az eset összes körülményeit együttesen kell vizsgálni.
Alapesetben ha egy olyan doménnevet igényeltünk és kaptunk, amely más bejegyzett és oltalom alatt álló védjegyében szereplő szóval/szavakkal megegyezik, akkor ezt a doménnevet a 2. kérdésre adott válaszban felsorolt feltételek fennállása esetén – a védjegyjogosult kérelmére – az Alternatív Vitarendező Fórum döntése alapján a jogosultra vagy át kell ruházni vagy törölni kell. Ugyanígy, amennyiben a védjegybitorlás feltételei fennállnak, a jogosult által indított perben hozott jogerős ítélet alapján, a védjegyjogosult kérelmének megfelelően kell sort keríteni a doménnév delegálására vagy törlésére.

A más védjegyével azonos, vagy összetéveszthető doménnévnek a védjegyjogosult engedélye nélkül történő üzleti célú használata nem minden esetben valósít meg védjegybitorlást. Ha a doménnév használatára a védjegy árujegyzékében szereplő áruktól és szolgáltatásoktól eltérő áruk és szolgáltatások vonatkozásában kerül sor, továbbá a védjegy jóhírneve sem állapítható meg a Vt. rendelkezéseinek megfelelően, akkor a domén használója nem valósít meg védjegybitorlást.

Szerzői Jog

Az alábbi válaszok a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt., törvény) az árva mű egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 100/2009. (V. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Elker tv.), az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló 18/2006. (IV. 12.) IM rendelet, valamint a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezésein alapulnak.

Használhatom-e üzleti partnerem védjegyét, logóját?

Kereskedő vagy viszonteladó használhatja-e az általa forgalmazott termék gyártójának a nevét, logóját a reklám anyagaiban, domain nevében? Ehhez engedélyt kell kérnie vagy a kifejezett tiltásig szabadon megtehető? Ha a gyártó megtiltja tehet-e az ellen valamit a viszonteladó?

Az oltalom alatt álló védjegy kizárólagos használatára a védjegy jogosultjának van joga. A Vt. 12. §-a – ahogy arra korábban is utaltunk – a védjegyoltalom tartalmát az alábbiak szerint szabályozza:

  1. A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.

  2. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

    • a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

    • b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

    • c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

  3. A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen

    • a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

    • b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása;

    • c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;

    • d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele;

    • e) a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.

A védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogok érvényesítésének korlátait a Vt. 15. §-ában foglalt rendelkezések jelölik ki, az üzleti élet, valamint a tisztességes piaci magatartás követelményével összhangban. A Vt. 15. § (1) bekezdése szerint védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja

  • a) saját nevét vagy címét;

  • b) az áru vagy szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést;

  • c) a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy szolgáltatás rendeletetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.

Saját nevére vagy címére a védjegyjogosulttal szemben csak természetes személy hivatkozhat. A Vt. 15. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint nem feltétlenül ellentétes a tisztességes piaci magatartás követelményével, illetve a védjegytulajdonos üzleti érdekeivel az, ha a védjegyet használó más termékekkel való kompatibilitásra utal (pl. IBM-kompatibilitás), vagy amikor a védjegyet annak jelzésére tüntetik fel, hogy az adott alkatrész vagy tartozék mely gépkocsihoz használható (pl. Suzuki alkatrészek).

A Vt. 16. §-a a közösségi védjegyirányelv rendelkezésével összhangban tartalmazza a jogkimerülés doktrínáját, mely az Európai Bíróságnak az áruk szabad mozgása, valamint a territoriális iparjogvédelmi oltalom közötti viszonyt értelmező határozataiban alakult ki. E rendelkezés szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a jogkimerülésről csak az árukkal, illetve az áruk forgalomba hozatalával kapcsolatban lehet beszélni, más védjegyhasználati cselekmények – például a reklámozás, üzleti levelezés – nem vezethetnek az oltalom kimerüléséhez. Ennek megfelelően a jogosult védjegyét a viszonteladó, forgalmazó csak a védjegyjogosult kifejezett engedélyével használhatja marketing céljára, illetve csak a jogosult kifejezett hozzájárulása esetén igényelhet a védjegynek megfelelő domaint. Ha az említett védjegyhasználat engedély nélkül történik, az engedély nélküli használó védjegybitorlást valósít meg.

Kérem a bejegyzéshez írott kommentekben ne tegyen fel konkrét esetekre vonatkozó, vagy általános jogi kérdéseket mivel nem vagyunk jogászok, nem áll módomban válaszolni. A fenti cikkben próbáltam segítséget nyújtani pár kérdésben, de ha jogi problémája, kérdése van mindenképp keresse fel ügyvédjét, jogi tanácsadóját.

A bejegyzésben szereplő válaszok nem kimerítőek, hanem tájékoztató jellegűek, így nem helyettesíthetik az irányadó jogszabályok és szabályzatok alapos tanulmányozását. Figyelmébe ajánlom továbbá a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapját (http://www.mszh.hu), ahol széleskörű tájékoztatás áll a rendelkezésére a szellemi tulajdonok vonatkozásában.

Végül felhívom szíves figyelmét arra, hogy jelen tájékoztató anyagunk az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem kezelhető.





Kövess minket a Facebook-on:
Oszd meg ezt a bejegyzést:


Iratkozz fel értesítőnkre és üzenetet kapsz új bejegyzéseinkről:




17 hozzászólás (szólj hozzá te is)


  1. F. Ibolya

    Ismét egy nagyon hasznos bejegyzés. Kicsit száraz a jogi leírás, ezért külön örülök a szétbontásnak és a kérdéseknek. Pont most tervezzük, hogy domain nevet regisztráltatunk a cégünknek. Hol tudom megnézni, hogy bejegyzett védjegy-e amit kinéztünk magunknak? Az MSZH honlapján nem találtam meg, előre is köszönöm a segítséget!


  2. Chrome Ball http://www.chromeball.com

    Örülök, hogy segíthettünk. A http://pipacsweb.hpo.hu webcímen lehet ellenőrizni, hogy védett-e amit szeretne használni.


  3. Ibus

    Gratulálok a nagyon összeszedett és hasznos íráshoz. Azonban a védjegy megszerzésekor sajnos sok esetben nem ér véget ez a történet…:(.
    Nekem közösségi védjegyem van, 3 áru osztályra szereztem meg, s amint érvényes lett a védjegy, már indíthattam is a védjegybitorlási peremet.

    Ugyanis a védjegy csak a jogot biztosítja a védjegy megvédésére, védelmet a szó igazi jelentése értelmében nem biztosít :(. A védjegybitorlási eljárás lényegesen drágább “mulatság” mint a megszerzés.
    Jelenleg még csak a perbeadási fázisban vagyok, s ez már több mint 100.000 Ft-ba kerül. Közjegyző által hitelesített irat a védjegybitorlást elkövető weboldaláról, domain bejegyzéséről, eredeti alicantai okirat ( a magyar bíróság nem fogadja el a hivatal, hivatalos honlapjáról letöltött változatot:( ), ügyvédi költség (óradíj 20.000 Ft/óra), bírósági eljárási illeték.
    S akár több év eltelte a per végéig (melyet 100 %-osan megnyerek), amikor ugyan be lehet adni (én is befogom) kártérítési igényt az okozott üzleti veszteségért, de a magyar bírósági szokásokat elnézve, csak kis részét ítélik meg az igazán okozott kárnak.

    Ez ma sajnos Magyarország.
    Honlapjaim szövegét rendszeresen lopják, s “kedvesen” fel is tüntetik a forrást:)), tudok valami érdemlegeset tenni? Nem igazán!
    Védjegyzett szolgáltatásunk, oktatásunk nevét országos neves(!) és ismert oktató intézmények használják és élnek vele vissza.

    Kis öröm az ürömben, hogy ezek szerint valamit jól csinálok, ha már így hamisítanak:)).

    Természetesen azt javaslom, hogy akinek olyan terméke van ami “megérdemel” egy védjegyet, védesse le. De azt is szakember közreműködésével, s annak is alaposan járjon utána. Ott is meg lehet fizetni a tanulópénzt….


  4. Konrád

    Elég idegesítő lehet Ibus, hogy pereskedned kell, de ez is csak azt bizonyítja, hogy milyen fontos a védjegy, hiszen ennélkül esélyed sem lenne és simán le is nyúlhatnák. Így bár sokáig tart (mind itthon minden bürokratikus dolog), de meg fogod nyeri a pert és még kártérítést is kaphatsz.


  5. Hajba Szilárd

    Jó a cikk, hasznos is tudni róla, de én egy másik oldalról is leírnám a tapasztalataimat.

    Egy cég, akinek alvállalkozóként dolgozom, most kezdi el bevezetni a közösen fejlesztett termékünket a piacra. Ehhez nekiálltunk ötletelni, hogy ugyan már milyen Jól hangzó márkanevet lehetne kitalálni. Összeszedtünk vagy 20-30 variációt, mikor is kiderült, hogy a dolog teljesen reménytelen. Olyan szót, vagy szóösszetételt, aminek értelme is van, reménytelen levédve használni.

    A végén valami generáló programmal sikerült generálni egy olyan nevet, ami megfelelt minden feltételnek, be is lett jegyezve.

    Kicsit vicc a dologban, hogy utána a rá alapítandó cég nevének nem fogadták el a levédett nevet, mert nem tér el legalább 3 karakterben egy meglévő cégnévtől 🙂

    Ráadásul szerintem nem is ilyen 70 eHUF nagyságrendű összeg volt, bár gondolom ez függ a földrajzi lefedettségtől is.

    Nem sok fogalmam van, hogyan működnek ezek a dolgok pontosan, de egy kisvállalkozás számára elég reménytelen történetnek hangzik. És amiket itt olvasok, az is inkább megerősít ebben..


  6. Rotor

    Tudom, hogy nem ide tartozik, de imádom a képeket amikkel dekoráljátok a bejegyzéseiteket! Eddig a twitteres volt a tuti, de ez a mai átvette a vezetést. 🙂

    Amúgy a cikk is nagyon jó csak sajna nekem nincs mit védenem egyenlőre. De ha lesz biztos hallgatok a jó szóra.


  7. Chrome Ball http://www.chromeball.com

    Szia Szilárd itt a blogon is.

    Jó márkanevet kitalálni valóban nem kis munka, de nem csak a lefoglalt védjegyek és domainek miatt. Valóban sokat kell dolgozni vele, de azért napról napra születnek újak, nem lehetetlen. A logó és a márkanév általában utólag töltődik fel tartalommal ezért abszolút nem gond a generált vagy fantázia név. Ez független attól, hogy érdemes-e levédeni.

    Az valóban durva, hogy a cégbíróság és az MSZH nem egy adatbázisból dolgozik, de ez megszokott hazai sajátosság. Viszont a cégnév az esetek elég nagy részében nem kell, hogy ugyanaz legyen mint a márkanév, bár kkv cégek esetében azért sokszor az. Érdemes először csak kutatni a védjegyet, majd ha megvan akkor bejegyeztetni a céget és ha az is megva akkor levédetni.

    A 70 ezer forint körüli összeg a hazai védjegyekre vonatkozik, ráadásul ha ügyvédi irodával készítteti valaki akkor számíthat majd mégegyszer ekkora ügyintézési összegre, ha pedig gyorsított ügyintézés is van akkor szintén mégegyszer ekkora. Viszont nagyon egyszerű maga az ügyintézés, nem kell hozzá szerintem ügyvédi iroda, az MSZH ügyintézői nagyon segítőkészek.

    Szóval szerintem abszolút nem reménytelen egy kisvállalkozás számára ez, sőt nekik ugyanannyira fontos mint a nagyoknak. Számomra ez derül ki az eddigiekből ami itt olvasható.


  8. Abfox http://www.abfox.eu

    Kifejezetten hasznos, jól összeszedett írás! Egy komolyabb cég indításakor mindenképpen érdemes lehet azonnal megtenni a szükséges lépéseket, így rengeteg felesleges idegeskedést és stresszt úszhatunk meg.


  9. Nikolett

    Az lenne a kérdésem, hogy van egy márkanevem ami egy rendezvény elnevezése és több éve használom. Nincs védjegyezve. Egy konkurens el kezdte használni ugyanezt a nevet ugyanilyen témában. Védjegy bitorlás címén felszólíthatom és esetleg beperelhetem, ha tudom bizonyítani, hogy az adott néven én végzek ilyen tevékenységet régebb óta?

    Másik kérdésem, hogy van egy rendezvény ami már 5 éve nincs megrendezve én ugyanolyan rendezvényt szervezhetek újra ugyanolyan név alatt?


  10. Chrome Ball http://www.chromeball.com

    Kedves Nikolett azt javaslom mielőbb érdemes levédetni a márkanevet, hiszen nem az számít, hogy ki találta ki előbb hanem, hogy kié a védjegy. Érdemes egy szerzői joggal foglalkozó jogászt felkeresni a témában.


  11. HF

    Sajnos nekem más a tapasztalatom.
    Be akartam jegyezni egy domain nevet, de visszadobták, mivel bejegyzett védjegyoltalom alatt áll. Hiába érveltem, hogy a védjegyoltalom ábrás, azaz nem a szót, hanem a “logót” védték le (egy amerikai iroda), nem fogadták el, és megtagadták a bejegyzést.
    Egyébként a szóra is volt védjegyoltalom, de két éve lejárt, és nem hosszabbították meg.
    Mindez már egy éve volt. Szóval vizsgálják a védjegyoltalmat.


  12. Chrome Ball http://www.chromeball.com

    Igazából akkor nincs más tapasztalatod, mert ezt írtuk a cikkben is.


  13. musical

    Mit tegyek ha a domain név szolgáltatóm annak ellenére letiltotta a domain nevemet, hogy azt annak lejárata előtt 10 nappal meghosszabbítottam, illetve az összeget elutaltam. Hiába levelezgetek velük már több mint egy hete semmi változás?


  14. Chrome Ball http://www.chromeball.com

    Ilyen ügyekben nem tudunk tanácsot adni, de egy ügyvédet mindenképp érdemes felkeresni.


  15. Andrew

    Tfh egy innovatív szolgáltatást indítok egy általam bejegyeztetett domainen, ami nem egyezik meglévő védjeggyel. Ilyenkor a konkurencia lenyúlhatja az ötletet, bejegyezteti a védjegyet, és viszi a domaint?



Szólj hozzá te is:

e-mail:
hozzá-
szólás:
 



További bejegyzéseink hasonló témában:

Költözik a blog egy része! Tarts velünk!
Mítoszok és tévhitek.